Magyar Péter programja: botrányok, megszorítások, LMBTQ, Ukrajna

Amióta feltűnt a politikában, azóta Magyar Péter és a Tisza Párt botrányt botrányra halmoz. Szembetűnő azonban az is, hogy programjukban a globalista-liberális, Brüsszelnek kedves pontok köszönnek vissza, mint a háború támogatása vagy a megszorítások.

Szombaton tartja az országos kongresszusát a Tisza Párt, amelyen felszólal a pártelnök Magyar Péter is. A hírek szerint egyvalamiről biztosan nem fog beszélni Magyar, mégpedig arról, hogy kik lehetnek a Tisza jelöltjei a 2026-os választáson. Mint azt lapunk megírta, még mindig tart a kiválasztási folyamat a Tisza Pártnál, eddig mindössze egyetlen jelöltet ismerni, mégpedig Magyar Pétert, aki a Budapest XII. kerületét is magába foglaló választókörzetben fogja jövőre megmérettetni magát.

A 106 egyéni körzetből 105-ben tehát még mindig nem rendelkeznek saját jelölttel.

De az is tudvalevő, hogy a Tisza Párt gyakorlatilag tagsággal sem rendelkezik. De az érdeklődés hiányán túl ennek egy olyan magyarázata is lehet, hogy Magyar Péter egy palotaforradalomtól tart, így szándékosan tartja alacsonyan a párttagok számát.

Az európai parlamenti képviselőiről szóló becsmérlő szavai is – agyhalottaknak, Soros-ügynököknek nevezte őket egy magánbeszélgetésben –, illetve az, ahogy az aktivistáit minősítette, azt mutatja, hogy minden körülötte állóban kockázati tényezőt lát

– fogalmazott lapunknak Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.

A káderhiányra az is rámutat, hogy miután Ordas Eszter távozott a Tisza Párt fővárosi frakciójának az éléről, a párt egyik európai parlamenti képviselője, Gerzsenyi Gabriella vette át a helyét. A Hír TV érdeklődésére Magyar Péter csak személyeskedéssel reagált, amikor arról kérdezték, hogy miért Gerzsenyi lett a fővárosi frakció új tagja.

Nem Gerzsenyi azonban az egyetlen álláshalmozó a Tisza Pártban, hiszen a botrányos mondataival hírhedté vált Kollár Kinga is egyszerre ül az EP-ben és a Fővárosi Közgyűlésben is. Emlékezetes, hogy Kollár Kinga egy brüsszeli bizottsági ülésen azt ecsetelte, szerinte jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését.

Most ami ennek a pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban

– fogalmazott Kollár Kinga.

Ukrajnáért a végsőkig

Rendre tagadja Magyar Péter, hogy a Tisza Párt Ukrajna mellett állna, azonban az állításának több tény is ellentmond. Egyrészt ő maga indított egy álnépszavazást, amellyel a hívei körében megszavaztatta, hogy támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását. 

Magyar Péter elmondása szerint a felmérés eredménye egy esetleges Tisza-kormány programjának az alapját jelenti.

Még márciusban jelent meg egy közös uniós állásfoglalás az orosz–ukrán háború folytatásáról. A később elfogadott indítvány elvileg az európai védelemről szól, de valójában egy egyértelmű háborús állásfoglalás, ugyanis olyan dolgok szerepelnek benne, mint hogy Európa jövője az ukrán hadszíntéren dől el, ezért még több fegyvert és lőszert kell küldeni. Az indítványon Magyar Péter neve is feltűnt előterjesztőként, de ahogy észlelte, hogy egyre nagyobb emiatt a felháborodás, magyarázkodásba kezdett.

Magyar Péter segítségére sietett a háborúpárti Európai Néppárt is, és igyekeztek kimenteni a saját képviselőjüket a botrányból. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke próbálta megvédeni a Tisza-vezért, mondván, tévesen jelent meg a neve a dokumentumon. 

Ugyancsak a Tisza Párt Ukrajna melletti kiállását bizonyítja, hogy még áprilisban az EP megszavazta a 2026-os költségvetésre vonatkozó iránymutatások III. szakaszát, amelynek alapján a néppárti–liberális koalíció még több pénzzel támogatná Ukrajnát, valamint sürgeti Kijev EU-csatlakozását is. A nyilvános jegyzőkönyv alapján az igennel szavazók között voltak a Tisza Párt képviselői is, Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga is igennel voksolt, Magyar Péter azonban ez alkalommal sem jelent meg a munkahelyének számító EP-ben. 

De emlékezetes volt az is, amikor az EP tavaly novemberben tartott rendkívüli ülésén Dávid Dóra és Lakos Eszter ukrán zászlóval és uniós szimbólumokkal díszített pólóban jelent meg az ülésteremben.

Az Európai Néppárt és annak hírhedt magyargyűlölő vezetője, Manfred Weber rendre kiáll Ukrajna támogatása mellett. A Politico nevű brüsszeli hírportál bemutatott egy 12 oldalas néppárti belső, eleddig titkos szabályzatot. Eszerint aki nem követi a párt irányvonalát, az kevesebb időt kap hozzászólásokra, és nem tölthet be fontos pozíciókat a brüsszeli buborékban. Aligha véletlen, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának a vezetője is bevallotta, hogy sok szempontból a néppárti álláspontra támaszkodnak.

Háborúpárti ukrajnás pólóban a Tisza Párt EP-képviselői (Fotó: Képernyőfotó/Youtube)

Botrányos szakértők Magyar Péter körül

A Tisza Párt kongresszusán a tervek szerint egészségügyi és oktatási programjaikat is részletesen bemutatják. Azonban már kaptunk egy ízelítőt abból, hogy milyen is Magyar Péter programja az említett területeken. 

Az előbb idézett Kollár Kinga a brüsszeli felszólalásában külön kiemelte és hatékonynak nevezte, hogy kórházfelújítások maradnak el.

A Tisza Párt szakmai felkészületlenségének pedig egyértelmű bizonyítéka volt, amikor a Magyar Péter egészségügyi szakpolitikusának kikiáltott Kulja András az ATV-ben vitázott Takács Péter egészségügyi államtitkárral.

Míg az oktatási program kapcsán elég csak annyit megemlíteni, hogy a párt támogatásával került a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába a genderaktivista Bódis Kriszta, akinek a nevéhez fűződik a hírhedt Meseország mindenkié című, a gyerekeket megcélzó LMBTQ-propaganda könyv.

Megjegyzendő, hogy idén februárban már volt egy kongresszusa a Tisza Pártnak, amin bemutatták két tanácsadójukat. Az egyik Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke volt, akinek az irányítása alatt egy kiszivárgott levél szerint a MOB súlyos és vállalhatatlan helyzetbe került, és megerősítést nyertek azon korábbi sajtóinformációk is, miszerint „többen nehezményezték Kulcsár vezetési stílusát és ellentmondásos törekvéseit”.

Érdekes, hogy a februári kongresszus óta Kulcsár teljesen eltűnt, semmit nem hallani róla.

A másik bemutatott szakértő pedig Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök volt, akiről azóta számtalan botrányos dolog látott napvilágot. Vizsgálat indult ellene, mert a hírek szerint még vezérkari főnökként a NATO ülésein a békepárti magyar álláspont helyett ukránpárti véleményt fogalmazott meg, felszólalását pedig a Szlava Ukrajini felkiáltással zárta. Míg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése pedig megállapította, hogy Ruszin-Szendi közpénzből végeztetett magán zsírleszívást, valamint szórt el több mint egymilliárd forintot a szolgálati luxusvillájára.

A Tisza Párt programja: megszorítás és háború

Magyar Péterék gazdasági programjáról sem tudni sokat, annyi azonban bizonyos, hogy a megszorítások lennének a fókuszban. Ugyanis a hírek szerint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok levitézlett közgazdászait összefogó Pénzügykutató Zrt. készíti a Tisza Párt gazdasági és nyugdíjprogramját készíti. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa még tavaly az Mfornak adott interjúban elmondta, hogy megkeresték őket Magyar Péterék. 

Petschnig a Gyurcsány-korszakban rendszeresen kiállt a baloldali gazdaságpolitika mellett, dicsérte az akkori úgynevezett reformokat is.

A Tisza Pártnál feltűnt baloldali szakértők táborát erősíti a zöldbáró Raskó György is, aki korábban a Momentum, majd Márki-Zay Péter mögött is megjelent. A Tisza Párt melletti kiállása óta Raskó többször is a nyugdíjasokat becsmérelte, és ő is azzal számol, hogy akkor lehet esélye pártjának, ha az idősek meghalnak.

A Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik

– alkotott véleményt az idős korosztályról Raskó György.

Az ukrán háború mellett is hitet tett a zöldbáró, amikor egy Facebook-bejegyzésben érzéketlenül és cinikusan bagatellizálta a pusztítást, ráadásul nem csak általánosságban fogalmazott, hiszen kifejezetten kívánatos dologként festette le egy újabb fegyveres konfliktus kialakulását a régiónkban. 

Sajnos úgy látom, megint át kell esni egy tisztuláson

– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte „tényleg kell egy kijózanító háború” – a szövegösszefüggés alapján – a térségünkben, amelyben „meghal pár százezer ember, szétlőnek néhány tucat várost, lesz hatalmas életszínvonal-csökkenés”. 

Ugyanakkor régóta pengeti a globalista-liberális húrokat Raskó, hiszen még 2004-ben az uniós csatlakozásunk előestéjén is azt hangoztatta: annak örül, hogy Brüsszelből irányítják majd a magyar agrárpolitikát. 

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)