A kémiai Nobel-díjat is amerikai tudós, Roger D. Kornberg biokémikus veheti át az idén – adta hírül az AFP. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatója több mint húsz éve tanulmányozza a folyamatot, amelyben az élő szervezetek DNS-molekuláiba beépült genetikai információkat a hírvivő ribonukleinsavak (mRNS) a fehérjegyártó sejtekhez szállítják. A tudós a génekben tárolt információk másolásának tanulmányozására irányuló munkásságával szolgált rá a magas elismerésre. A DNS-ben tárolt, a különféle fehérjék képződését leíró genetikai információt egy ribonukleinsav-molekula veszi át. A transzkripciónak (átírás vagy másolás) nevezett folyamatban a DNS-spirál részben letekeredik, és hozzáférhetővé teszi az információt a másolást végző enzimeknek. A hírvivő ribonukleinsav-molekula ezután a fehérjegyártó sejtrészekhez, a riboszómákhoz viszi a genetikai utasítást. A folyamat a baktériumok kivételével minden élőlénynél egyformán játszódik le. Kornberg volt az első, aki ezt a molekulaszerkezetet feltáró felvételeivel láttatni is tudta. A transzkripció működési törvényeinek ismerete az orvostudomány számára is nélkülözhetetlen. A folyamat ugyanis például néhány szívbetegségnél és a rákos elváltozásoknál rendellenesen működik.
Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója az MTI-nek elmondta: a transzkripció törvényeinek feltárása óriási jelentőségű lehet az őssejtkutatásban és a biotechnológiában is. Ha rájövünk, hogyan aktiválhatók a gének, a mezőgazdaságban a terméshozamok mennyiségét és minőségét is befolyásolhatjuk.
Roger D. Kornberg apja, Arthur Kornberg 1959-ben vehette át a Nobel-díjat annak leírásáért, hogy osztódáskor hogyan jut a genetikai információ az utódsejtekbe.
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
