Kiolthatja egymás hatását a következő éveket meghatározó két kormányzati cselekvési terv, a konvergenciaprogram (KP) és az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) – véli az iparkamara, melynek tegnapi sajtótájékoztatóján Parragh László, a szervezet elnöke rámutatott: előbbi az egyensúly megteremtését célozza, míg az ÚMFT az EU-források révén kívánja növelni a foglalkoztatás és a növekedés mértékét. Ugyanakkor a kormány is azzal számol, hogy a KP hatására csökken a foglalkoztatottak száma, s 2009-ig jelentősen lassul a gazdasági növekedés. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ezért azt javasolja: a kormány módosítsa a fejlesztési tervet úgy, hogy az tompítsa az egyensúlyteremtés kedvezőtlen hatásait. Üdvös volna, ha a tervezett 14–15 százalék helyett a közel hétezermilliárd forint összértékű uniós forrás 25–30 százalékát fordítanák a gazdaság fejlesztésére – véli a kamara. Jobb gazdasági teljesítmény mellett ugyanis korábban kikecmereghetünk a gödörből – közölte Parragh László, aki arra is emlékeztetett, hogy a konvergencia eredeti jelentésében az EU-hoz való felzárkózást jelöli, s hiba, ha a megszorítások szinonimájává válik.
Az MKIK elnöke leszögezte: az adóbevételek növelése mellett nagyobb figyelmet kellene fordítani a kiadások csökkentésére és a valós reformok elindítására is. Parragh László szerint ugyanakkor a KP komoly veszélyeket is rejt: lehetséges, hogy a GDP növekedése nem 2009-ben gyorsul fel, ahogyan a kormány várja, hanem később. Nem világos, hogy a gazdaság külső finanszírozási igénye hogyan szűnne meg 2011-re, miközben a bevételek teljesülése jelentősen elmaradhat a tervezettől, a kiadások mértéke viszont e felett alakulhat. A KP hatására csökken a foglalkoztatottság is: a közszférából elbocsátottakkal együtt a munkanélküliek száma három-négy éven belül akár 130–140 ezerrel is nőhet. Az MKIK attól is tart, hogy Magyarország negyede-harmada pályázati fehér folt lesz.
origo.hu
Tanulás kamaszoknak: 5 zseniális trükk, amitől maguktól fognak leülni tanulni
