Kikapcsolható a fájdalomérzet

Észak-afrikai kutyatejféléből fejlesztett ki fájdalomcsillapítót egy szegedi biológus. A krónikus fájdalmakat is megszüntető módszer alkalmazásával kiiktathatják majd a kábító hatású morfint és szintetikus utódait. A klinikai tesztek után a terápiát felhasználják az idült fájdalmaktól szenvedő daganatos, reumás és ideggyulladásos páciensek gyógykezelésénél.

Köztudott, hogy a daganatos, mozgásszervi vagy idegrendszeri megbetegedéseket kísérő fájdalmak megszüntetésére eddig alapvetően az opiátok, köztük a morfin és társai jelentettek gyógyírt – nyilatkozta lapunknak Oláh Zoltán, a Szegedi Biológiai Központ biokémiai intézetének kutatója. Elmondta: ezek gátolják a sejtek közötti normális kommunikációt és nem engedik eljutni az agyba a fájdalomról tudósító ingert. Csak az a gond, hogy közben elbódítják a szervezet érzékelőrendszerét. Nem szólva arról, hogy tartós alkalmazásukkor – a hozzászokás miatt – idővel jelentősen csökken az opiátok fájdalomcsillapító hatása, és rengeteg mellékhatásuk van. – Emiatt koncentráltunk munkatársaimmal azokra az érző idegsejtekre, amelyekben a krónikus fájdalom képződik – folytatta kutató.
Az már több mint 60 évvel ezelőtt kiderült – idősebb és ifjabb Jancsó Miklós orvosprofesszorok szegedi ténykedésének köszönhetően –, hogy a paprika csípősségéért felelős kapszaicin nevezetű anyag kisebb mennyiségben csak a fájdalmakat érzékelő idegsejtekre hat. Ez kiindulópontként szolgált Oláh Zoltánnak és munkatársainak. Az 1990-es évek elején feltárt hatásmechanizmusnak az a lényege, hogy a szájat lángba borító paprika hatóanyaga jól kapcsolódik a testet behálózó fájdalomérzékelő idegsejtek végződéseihez. A gyulladásos fájdalom érzését kizárólag ezek az idegsejtek szállítják a test különféle pontjairól a gerincvelő mentén elhelyezkedő idegdúcokba. Innen a géninformáció az agy fájdalomközpontjába kerül és itt tudatosul hasogató, égető vagy parázsló fájdalomként.
Oláh Zoltán mindezt azért tartotta fontosnak elmagyarázni, mert a gyulladásos fájdalmak receptora – ha hosszan, nagyobb mennyiségű kapszaicinnel ingerlik – akár több napra is érzéketlenné válhat. A fájdalom nem jut el a központi idegrendszerbe, míg helyre nem áll az érző idegsejtek felfüggesztett működése. Ezeket az idegvégződéseket sem a fájdalom hatására keletkező belső termelésű kínjelző anyagokkal, sem a korábban használatos erős fájdalomcsillapítókkal nem lehetett így „kisütni”. E felismerés után a korábban Amerikában dolgozó, Oláh Zoltán vezette magyar kutatócsoport figyelme a paprika hatóanyagánál erősebb, az ókor óta szemölcsök eltávolítására használt észak-afrikai kutyatejféle váladékából izolált resiniferatoxin (RTX) felé fordult. Kiderült, hogy ennek a hatása is nagyon hasonló a kapszaicinéhez, de már ezerszer kisebb dózis is elegendő belőle a fájdalomérzet kikapcsolásához. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy pontosan meghatározható fájdalomgócban egy jól irányzott RTX-injekcióval kikapcsolhatók lennének az ottani belobbant idegvégződések, míg a más testtájakra ható fájdalmak esetében a gerincvelőben, a gyulladásos fájdalmat érzékelő idegsejttest közelébe juttatott RTX enyhíti a szenvedést.
Oláh Zoltántól megtudtuk azt is, hogy a jelenleg injekció formájában létező fájdalomcsillapítót hamarosan az Egyesült Államokban olyan daganatos betegeken próbálják ki, akiknek kínjait már a morfin sem enyhíti. A kutatók azt szeretnék, ha Magyarországon hajthatnák végre a klinikai kísérleteket, mert az ezzel járó költségek nálunk lényegesen alacsonyabbak. A megfelelő engedélyek megszerzése után ezeket a vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézetben végeznék el. A nemzetközi szaksajtó erről az új magyar–amerikai fájdalomcsillapító eljárásról azt írta, hogy az eddig leghatásosabbnak tartott opioidok egyeduralmát is megtörheti.