Magyar–orosz hatás

Nagy és nem várt ütést kapott a gyógyszerpiac a magyar és az orosz kormánytól az elmúlt héten. A gyógyszeripari cégek korábban az orosz közgyógyellátás (DLO) várható méreteire alapozva igen optimisták voltak, de azt egyetlen elemző sem gondolta volna, hogy a 31,5 százalékos egészségügyi kiadások növekedését Moszkva másként képzeli el. Nehezen érthető megszorító intézkedést közölt a magyar kormány is. Bejelentették, hogy az Országgyűlés elé terjesztett, a gyógyszerpiacot érintő új gyógyszer-gazdaságossági törvény tervezete szerint 14, illetve 16 százalékos befizetésre lesznek kötelezettek a hazai gyógyszergyártók a támogatott szerek támogatási összege után. Amennyiben az egészségügyi kaszsza hiánya túllépi a tervezettet, a gyártók növekvő mértékű befizetési kötelezettséggel néznek szembe, s kilencszázalékos hiánytúllépés esetén a teljes hiányt a gyártóknak kell állniuk.
A magyar és moszkvai bejelentések hatásait a gyógyszergyártók elkezdték kikalkulálni, a Richter szerint a hazai megszorítások eredménye 4-5 milliárd forintos eredménycsökkenést okozhat. S míg a DLO-program következményeként a legnagyobb magyar gyógyszergyártó 25 millió dolláros forgalomkiesés lehetőségéről számolt be, az Egis négymillió dolláros csökkenést vár a moszkvai intézkedésektől. Az orosz DLO-program azért alakult hátrányosan a magyar gyógyszergyártók számára, mert több külföldi készítményt hazai termékekkel cserélt fel a törvényalkotó.
A Richter vezetése már korábban jelezte, Magyarországon is meg kellene vizsgálni, hogy mely támogatott külföldi készítmények válthatók ki hasonló minőségű, de olcsóbb hazai termékkel, így a gyógyszerkassza túllépése részben koordinálható lehetne. A bejelentések hatására a magyar gyógyszergyártók tőzsdei részvényára régen nem látott meredek esést mutatott. Több elemző rámutatott, hogy az orosz bejelentés hatásait nem csak a magyar cégek eredményeit ronthatja, a térség néhány gyógyszergyártójának is meg kell húznia a derékszíjat.