Mégis probléma a forint gyengülése

Látványos változáson ment keresztül a forint árfolyamával és értékvesztésével kapcsolatos kormányzati kommunikáció az elmúlt néhány hónapban: a magyar valuta gyengülése nyár elején még célkitűzésnek számított annak ellenére, hogy a forint már akkor 9–10 százalékot veszített értékéből januárhoz képest. Június 10-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt közölte, hogy a forint elkezdhet gyengülni a 282-es középárfolyam felé, s néhány nappal később a Corvinus-egyetemen rendezett gazdasági előadásában megerősítette: a magyar valuta gyengülése egyelőre nem akkora probléma, mivel még a forint az intervenciós sáv erősebb oldalán tartózkodik. A piac még abban a hónapban teljesítette Gyurcsány Ferenc forintgyengülésre vonatkozó kívánságát, hiszen az euró magyar valutához mért árfolyama átlépte a 282 forintos lélektani határt. A kommunikációban történt fordulatot jól jelzi, hogy Kóka János gazdasági miniszter tegnap már a bizalomhiány jeleként jellemezte a forint értékvesztését, amely hátterében „Orbán Viktor felelőtlensége” áll. A gazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy minden egyes százalékpontnyi forintgyengülés 27,5 milliárd forintnyi kárt okoz a magyar lakosságnak, a háztartások ugyanis jelenleg mintegy 2750 milliárd forintnak megfelelő devizahitellel rendelkeznek. A magyar gazdasággal szemben fennálló bizalom jövőbeli alakulását Kóka ugyancsak a Fidesz elnökétől tette függővé, attól, hogy „Orbán Viktor visszahívja-e csapatait az utcáról”.
A forint értékvesztését illetően nemcsak a kormányzati kommunikáció változott meg, hanem a gazdaságkutató intézetek előrejelzései is módosultak. A jelenleg érvényes hazai gazdaságkutatói prognózisokat megvizsgálva jól látható, hogy a forintárfolyammal kapcsolatban már nyoma sincs a néhány hónappal ezelőtti optimizmusnak, amely a stabilizáció nyomán őszre már visszaerősödő forintot és csökkenő alapkamatot jelzett előre. Júniusban, a költségvetésben tátongó ezermilliárd forintos lyuk miniszterelnöki beismerése után, a köztévében nyilatkozó Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója még „érzékelhető forinterősödésre” számított szeptembertől kezdve, amely nyomán a forint/euró kurzus visszatér a 250– 260 közötti sávba. A GKI akkori derűlátása nem számított kirívónak: az első fél évben közzétett legtöbb előrejelzés ugyanezzel az árfolyammal kalkulált a teljes idei évre vonatkozóan. A gazdaságkutató intézetek többsége jelenleg 272–275 forintos árfolyamot jelez előre idén decemberre, az egy évvel korábbi 253 forinttal szemben. A Pénzügykutató Zrt. tegnap ismertetett prognózisa az idei esztendőre éves átlagban 8 százalékkal gyengülő forintot prognosztizál, s az euró év végi értékét 274 forintra várja. Hasonló előrejelzést adott meg lapunknak tegnap Ádám Zoltán, a Kopint-Datorg Zrt. tudományos munkatársa, aki az idei év átlagában 268 forintos árfolyamot jelölt meg.
A jövő évre vonatkozóan már nagyobb szóródás figyelhető meg a gazdaságkutatói előrejelzések között. A Pénzügykutató Zrt. úgy látja, hogy 2007-ben a forint euróárfolyamát több tényező is erősíti majd, s így éves átlagban 268 forintos euró- és 210 forintos dollárárfolyam várható. A Kopint-Datorg Zrt. a jövő év átlagában 266 forintos eurókurzussal számol. A kutatók szerint mindez annak nyomán alakul így, hogy a jövő év első felében még gyengülés várható, amelyet júliustól majd forinterősödés követ. A forint árfolyamának alakulását valamennyi intézet a költségvetés rendbetételétől teszi függővé, tehát az árfolyamokat csak arra az esetre adja meg, ha az államháztartás konszolidációját valóban a konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően hajtja végre a kormány. Ha a konvergenciatervtől eltérően alakul az államháztartás helyzete, úgy a kutatók a hazánkkal szembeni bizalom csökkenését vetítik előre, amely tovább értéktelenítheti az amúgy is gyenge forintot, s erősítheti a spekulációs veszélyeket.