Menekül a tőke hazánkból

A magyar államkötvények kiugróan magas hozama ellenére aggasztóan felerősödött hazánkból a tőkekivonás: a második negyedévben két és fél milliárd euró, mintegy 780 milliárd forint hagyta el az országot a külföldi befektetők nyereségkiviteleként, illetve pénzügyi befektetéseik eladása révén. Az így keletkezett deficittöbblet hazánk további eladósodását vonja maga után a külföld felé.

Tovább folytatódik a hazai pénzügyi alapokba fektető nemzetközi tőkebeáramlás erős csökkenése, valamint a külföldi tulajdonosok magyarországi vállalataiknál keletkezett nyereségük kivitele, amelynek nyomán az idei folyó fizetési mérleg hiánya meghaladhatja a GDP hét százalékát. A külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok egyre nagyobb mértékben viszik ki megtermelt nyereségüket az országból, miközben a profit visszaforgatása jelentősen visszaesett.
A tőkekiáramlás hátterében a feltörekvő piacokba vetett bizalom általános megingása és a kisebb kockázatvállalási készség mellett a magyar gazdaság labilitása áll, amelyre egyre érzékenyebben reagálnak a befektetők – állapítja meg Török Zoltán, a Raiffeissen Bank elemzője, aki szerint a bizalomvesztés nyomán egyre több pénzügyi befektető vonul ki hazánkból.
*
A tőkekiáramlás oroszlánrészét a külföldi vállalatok hazai befektetéseinek nyereségkivitele teszi ki, amely három hónap alatt elérte az 1,6 milliárd eurót, amelyet tovább növel a kizárólag pénzügyi befektetők 744 millió eurós kivitele. A folyamatot csak további eladósodással lehet finanszírozni.
Míg a korábbi évekre inkább jellemző volt a magasabb kockázatvállalás, addig az idén tavasztól markáns tendenciaként jelentkezik, hogy még a magasabb államkötvényhozamok ellenére is elfogyott a pénzkihelyezéshez szükséges bátorság, és az óvatos megfontoltság dominál – szögezi le Duronelly Péter, a Budapesti Alapkezelő elemzője.
Az új EU tagállamok gazdaságát vizsgáló legfrissebb Világbank-jelentés is felhívja a figyelmet a magyar alapokból történő külföldi tőkekivonás veszélyeire, illetve a hazánkban megtermelt nyereség visszaforgatásának alacsony mértékére. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a második negyedéves tőkekiáramlás számaiban jelentős tételek még nem is szerepelnek, mivel több nagyvállalat tulajdonosi köre a vizsgált időszaknál később hozott döntést a nyereség kiviteléről, tehát a tendencia további erősödése várható. Suppan aláhúzta: a tőkekivonások májustól gyorsultak fel, amikor az államháztartási hiány valós számai napvilágra kerültek, illetve a nagy nemzetközi hitelminősítők magyarországi kilátásaikat negatívra változtatták, amely az államadósságunk megítélése miatt egyre lejjebb csúszott.