Júniusban az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek, miközben az éves ütem a tavalyi alacsony bázis nyomán 4,6 százalékra gyorsult – közölte Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője a ma közzétett júniusi inflációs adatok kapcsán.
(Fotó: Havran Zoltán)
Nem számított másra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza sem. – Júniusban az infláció az előző havi 4,4 százalékról várakozásaimnak megfelelően 4,6 százalékra emelkedett.
Az adat bizonyos szempontból csalóka, hiszen arra következtethetnénk, hogy egy fokozatosan növekvő inflációs nyomás van jelen a gazdaságban. A kép azonban ennél árnyaltabb,
hiszen az infláció növekedésében jelentős szerepe van a bázishatásnak, az elmúlt 4 hónap havi alapú árindexe alacsony volt: 0,0, 0,2, 0,2, illetve 0,1 százalék – csak eközben a bázisidőszakban az utolsó két árindex -0,1 és 0,0 százalék volt – fogalmazott az elemző.
Eközben persze a 4,6 százalékos infláció nem tekinthető alacsonynak az elemző szerint: nagyjából az inflációs cél másfélszerese, bár tény, hogy a korábbi évek kétszámjegyű értékétől elmarad. Az inflációt több tényező húzza felfelé, mint például az élelmiszerárak emelkedése, a magasan ragadt inflációs várakozások vagy például az energiafogyasztás növekedése, ami a KSH módszertana (átlagárszámítás) miatt megjelenik az inflációban. Ugyanakkor a gyenge dollár, az alacsony külső infláció és a viszonylag alacsony olajárak érdemben lassítják a pénzromlást.
Érdemben fékezik a pénzromlást az árrésstopok is, ezek nélkül az inflációs mutató nagyjából 1 százalékponttal lenne magasabb.
Szintén magasabb lenne az infláció a kormányzati inflációcsökkentő megállapodások (például bankok, telekommunikáció) nélkül. A mostani inflációs adatban jelent meg érdemben a drogériák árrésstopjának hatása, igaz, hogy ez a termékcsoport alacsony inflációs súlya miatt csak tizedpontokban mérhető. Havi alapon a mosó- és tisztítószerek 5,5, míg a testápolási cikkek 5,9 százalékkal lettek olcsóbbak – közölte Regős Gábor.
Van, akinek kisebb pozitív meglepetést okozott a júniusi adat. – A tényadat kicsit kedvezőbb lett az általunk várt 4,7 százaléknál. Kedvező a maginfláció további lassulása, 4,4 százalékra a májusi 4,8 százalékról – jelezte közleményben Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Ami a közeljövőt illeti, Molnár Dániel szerint a júliusi inflációs adat érdemi lassulást mutathat, ekkor épül majd be a bázisba a kötelező akciózás tavaly nyári kivezetése. Azonban még ezzel együtt is arra számít az elemző, hogy év végéig 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem és csak a jövő év elején, az idei év eleji jelentős átárazások kifutásával tér majd vissza a jegybanki toleranciasávba.
Az inflációs pályára a legnagyobb kockázatot – a közel-keleti konfliktusok lenyugvását követően – az aszályhelyzet jelenti, a gyenge tavalyi mezőgazdasági termés érdemi áremelkedést eredményezett az alapanyagoknál és az idei év kapcsán is jelentősek a kockázatok. Előrejelzésünk szerint éves átlagban idén 4,5, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhetnek átlagosan a fogyasztói árak
– összegezte Molnár Dániel.
Regős Gábor a friss adatok alapján továbbra is fenntartja korábbi véleményét, miszerint a monetáris politika lazítása egyelőre nem reális, idénre nem vár kamatcsökkentést. Szerinte ezt egyrészt indokolja a mostani adat – a 4,6 százalék érdemben a jegybanki cél felett van –, illetve a későbbre várható infláció is: az árrésstopokat egyszer kivezetik, ez pedig egy nagyjából 1,5 százalékpontos inflációs ugrást eredményezhet (ide véve az önkéntes árkorlátozások lejártát is), azaz az infláció is magas lesz, amire a jegybnak hatni tud, amit monetáris politikájával vissza tud húzni.
A stabilizálódó, illetve kismértékben erősödő forint segíthet az infláció leszorításában, az inflációs várakozások mérséklésében.
Míg az eddigi hónapokban a bázishatások növelték az inflációt, a jövő hónapban ez megváltozik, így az inflációnál a mostani adat egy lokális csúcspont lehetett, innen kisebb csökkenésre lehet számítani. Az év végén a pénzromlás 4 százalék körül alakulhat, az éves átlagos infláció pedig 4,6 százalék lehet, feltételezve az árrésstop egész évben történő fenntartását – vetítette előre az elemző.
