A Fidesz elnöke a Hír Televíziónak nyilatkozva elmondta: „A felelősségre vonást napirendre tűzzük, a megfelelő bizottságok munkáját már meg is kezdtük. Világosan kimondjuk, hogy ezeknek az embereknek az emberi jogait megsértették, és elégtételt kell hogy kapjanak, méghozzá erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt.” Orbán Viktor a találkozón felvetette, és ebben is támogatást kért Merkeltől, hogy november 4-ét nyilvánítsák egész Európában a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. „A kancellár asszony Kelet-Németországban született, ott is nőtt fel… Pontosan tudja, mit jelent a kommunista örökség, a posztkommunizmus, mit jelentenek a kommunista reflexek, mit jelent az, hogy a rendőrséget pártpolitikai célok szolgálatába állítják, és pontosan tudja, milyen örökséggel kell nekünk megküzdenünk” – hangoztatta az Európai Néppárt alelnöke.
*
Az emberi jogok ilyen durva, rendőrség általi letaposása ismeretlen Európában… Akiket bántalmaztak, azoknak erkölcsi és anyagi elégtételt kell hogy adjon a magyar állam, és azokat, akik megsértették az emberi jogokat, legyen szó közrendőrről vagy rendőrségi vezetőkről, személyesen felelősségre kell vonni – nyilatkozta Orbán Viktor.
A rendőrség fellépését kommentálva Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője szerdán a következőképpen nyilatkozott: „…biztosan kiderült minden tudósítói jelentésből, hogy a békés tüntetőket senki sem bántotta, a rendbontókat viszont a rendőrség annak megfelelően kezelte.” Kijelentésére reagálva Szájer József, az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának vezetője Strasbourgban – többek között lapunknak nyilatkozva – elmondta: „Dobolyi Alexandra hétfőn velünk együtt utazott Strasbourgba, valószínűleg elfelejtett este tévét nézni, hiszen minden német, francia és brit csatornán is lehetett látni ezeket a felvételeket. Azt ajánlom, tanulmányozza át azokat, illetve beszéljen Révész Máriusszal.”
Mindeközben tegnap állásfoglalás elfogadásával emlékezett meg az Európai Parlament Strasbourgban az 1956-os magyar forradalomról és annak európai történelmi jelentőségéről – jelentette brüsszeli tudósítónk. Az EP kifejezte tiszteletét „a magyarok kitartásáért, akik a nyugatról érkező katonai segítség elmaradása és a Szovjetunió elsöprő katonai beavatkozása és túlsúlya ellenére is folytatták harcukat a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a polgári jogokért”. Az állásfoglalás leszögezi: a felkelés „hozzájárult az Európai Közösségek ezt követő 1957-es megalakulásához, és a Közép- és Kelet-Európában 1989– 1990-ben bekövetkező demokratikus politikai változások előzménye volt, amelyek az európai integrációs folyamaton keresztül lehetővé tették Európa békés újraegyesítését”. Az unió parlamentje „az 1956-os magyar forradalmat a szovjet tömb országaiban a kommunizmussal szembeszálló, a szabadság és demokrácia iránti XX. századi törekvések egyik szimbolikus megnyilvánulásaként” ismerte el, és „tiszteleg Magyarország bátor férfiai és női előtt, akik önfeláldozásukkal reményt adtak a kommunista uralom által szorongatott más népeknek” – olvasható az elfogadott állásfoglalásban.
origo.hu
Rokonok és barátnők szólaltak meg a vajtai tragédia után – barátnők szenvedtek balesetet
