Mikor imádkozhatnak magyarul a csángók?

Áttörést remélnek az anyanyelvű misézés terén a csángók képviselői a Vatikánban folytatott látogatásuk nyomán. Noha a közösség évek óta igényt tart rá, a Csángóföldön ma sem lehet magyar nyelven misézni, holott ez ügyben a román diszkriminációellenes tanács is elmarasztalta a iasi katolikus püspökséget.

A Szentszéknél kérte a magyar misézés bevezetését nemrég egy csángóföldi küldöttség. A Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke által vezetett delegáció arra hívta fel a Vatikán figyelmét, hogy a moldvai csángó magyarok számára Romániában nem biztosítják az anyanyelvű vallásgyakorlás jogát, noha évek óta követelik. A Szentszéknél Roberto Redaelli, a püspöki kongregációt vezető Giovanni Batista Re bíboros romániai ügyekben illetékes különmegbízottja, Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a kelet-közép-európai ügyek illetékese fogadta a pusztinaiakat. A kihallgatás során kiderült, a iasi-i (Jászvásár) római katolikus püspökség – amelynek hatáskörébe tartoznak a moldvai hívek – hosszú ideje félretájékoztatta a Vatikánt, mivel azt állította, hogy a csángók nem magyar, hanem csángó misét kérnek. Ezzel magyarázható, hogy a Szentszék mindeddig nem támogatta a moldvaiak igényét, hiszen a csángó nyelvnek nincs írott formája, így a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. Néprajzkutatói tapasztalataira alapozva Nyisztor Tinka ismertette a vatikáni püspökökkel, hogy csángó nyelv nem létezik, mindezt csak azok próbálják beállítani, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését. Sikerült tisztázni azt a tévhitet is, miszerint Pusztinán csak néhányan beszélnek magyarul. A kihallgatáson a vatikáni illetékesek biztató jelnek nevezték ugyan a csángó magyarok helyzetjelentését, ellenben azt is leszögezték, hogy továbbra is a iasi-i püspökség illetékes dönteni a misézésekről. Márpedig a Petru Gerghel püspök vezette egyházmegye továbbra is azt hajtogatja: csak abban az esetben engedélyezi a magyar nyelvű misézést, ha a csángók valóban tudnak magyarul. Cornel Cadar püspökségi szóvivő a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: amikor néhány éve a pusztinaiak megkeresték kérésükkel a püspökséget, kiderült, hogy csak az a néhány csángó tudja magyarul a Miatyánkot, aki korábban Magyarországon dolgozott, a többiek a csángó nyelvjárású változatot ismerik. „Álláspontunk szerint indokolt csángó nyelvjárásban misézni ezeken a településeken, de a magyar nyelvű szertartásra nem tudnak válaszolni az emberek” – hangoztatta a román püspökség szóvivője, hozzátéve: a magyar nyelvű misézés engedélyezéséről „helyszíni tanulmányok” alapján döntenek.
Egyébként tavaly a romániai Diszkriminációellenes Tanács – a pusztinai Szent István Egyesület panasza nyomán – elítélte a iasi-i püspökség gyakorlatát, miszerint papjai nem tartanak anyanyelvű misét a csángó híveknek. A testület megállapította, hogy a püspökség diszkriminálja a csángókat az anyanyelvű szertartások megtagadásával, holott valamennyi romániai egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások, sőt a iasi-ban az észak-moldvai lengyel közösség számára is biztosítják az anyanyelvi misézést. Viszont a püspökség akkoriban úgy válaszolt a tanácsnak, hogy a romániai törvények és az alkotmány értelmében a felekezetek nem kapnak utasításokat állami intézményektől.