Nincs alku Európa értékeiről, törvényeiről

Előny és hátrány is Ciprus számára földrajzi elhelyezkedése, hiszen míg egyfajta hidat képez Európa és a keleti világ között, addig éppen emiatt a nagyhatalmak kiszolgáltatottjává is vált. A szigetország a libanoni válság idején került legutóbb a figyelem középpontjába, holott Ciprus a közeli konfliktusoktól függetlenül is rendkívül izgalmas politikai játszmák helyszíne. Európa utolsó megosztott országának külügyminiszterével, a minap budapesti villámlátogatáson járt Jiorgosz Lillikasszal többek között a törökkérdésről és az uniós tagság következményeiről beszélgettünk.

El tudja képzelni, hogy Ankara egyszer elismeri Ciprust mint az Európai Unió egyik tagországát, Ciprus pedig igent mond Törökország uniós csatlakozására?
– Mi mindig is támogattuk a Törökországgal való tárgyalásokat. Mindenki számára az a jó ugyanis, ha egy megreformált, demokratikus Törökországgal állunk szemben, amelyik tiszteletben tartja az európai törvényeket és értékeket. Támogatásunk persze nem feltételek nélküli, ám mindössze az előbbiek elfogadását kérjük. Sajnos azonban nem beszélhetünk előrelépésről addig, amíg Ankara nem ismeri a huszonöt uniós ország egyikét. Egyszerűen paradox helyzet, hogy Törökország olyan családhoz akar tartozni, amelyiknek megtagadja az egyik tagját. Amikor Ciprus vagy Magyarország csatlakozott, mindannyiunknak teljesítenie kellett bizonyos kritériumokat. Más út nem volt. Úgyhogy az a rossz üzenetünk van Törökország számára, hogy csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, ha elfogadja a közösség által megszabott feltételeket. Ez nem alku kérdése.
– Ezzel szorosan összefügg, hogy Ciprus görög és török része ma is szétszakított. Mintha egyre kisebb lenne az esély Európa utolsó vasfüggönyének eltüntetésére.
– A két közösség vezetőinek júliusi találkozóján kötöttek egy megállapodást, amely az újabb tárgyalási kört alapozta meg, munkacsoportokat állítva fel, technikai kérdéseket tisztázva. Múlt februárban Párizsban találkoztunk Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is, akinek a törökök számára aránytalanul sok engedményt kínáló rendezési tervét csak északon fogadták el. Bízunk benne, hogy a jövőben a török fél pozitívan áll a kezdeményezésekhez, s tudja, sikeres tárgyalásokat csakis a megállapodásokban foglaltak szerint folytathatunk. Teljesen szabad mozgásteret egyébként nem kínált az ENSZ terve sem, a határon át azonban immár nyolcezren ingáznak nap mint nap. Ciprus teljes egészében az unió tagja, s reméljük, odaát tudják, hogy egyedül tangót járni sem lehet.
– Ciprus és Magyarország 2004-ben egy időben lépett be az Európai Unióba. Milyen előnyei és hátrányai mutatkoztak azóta a tagságnak?
– A ciprusi piac mindig is nyitott volt, így nem volt szükségünk komoly gazdasági reformokra, amelyek például társadalmi feszültségeket szíthattak volna. A mezőgazdaság, persze, mint a legtöbb országban, nálunk is érzékeny területnek számít. Negatív hatása talán a Ciprus számára igen fontos turizmus területén mutatkozik tagságunknak, hiszen most már bizonyos kívülálló országokkal szemben kénytelenek vagyunk megkövetelni a vízumot a belépéshez. Összességében azonban az uniós tagság nagy eredmény, bizonyíja, hogy Ciprus Európához tartozik. Korábban egyébként gazdasági okai voltak, hogy nem léptünk be.
– A nyári libanoni háború idején ismét megmutatkozott Ciprus stratégiai szerepe a térségben. A Közel-Kelet szomszédjaiként milyen kihívások várnak önökre a következő években?
– Ciprus geostratégiai szempontból valóban igen fontos helyen fekszik. A libanoni háború alatt megmutattuk, hogy országunk képes hidat képezni Európa és a Közel-Kelet között. Ez a térség tele van bizonytalanságokkal, ám az Európai Unió számára ezzel együtt is igen fontos. Ciprus találkozóhely lehet a különböző emberek, kultúrák számára, stratégiai helyzetünket így a párbeszéd számára tudjuk felajánlani.
– Csakhogy gondolhatják egyesek úgy is, Ciprus a háború számára is hidat épít, elvégre az országban jelentős számú brit katona állomásozik, s például az Irak elleni támadás idején a sziget déli részén lévő bázisról is indultak vadászgépek Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére. Nem jelent ez egy felesleges terhet az önök számára?
– Az egykor brit fennhatóság alatt állt Ciprus függetlensége tárgyalássorozatnak lett az eredménye. Ennek része, hogy a britek megtarthatták bázisukat, erről külön nem dönthettek a ciprusi emberek. Természetesen nem mindig értünk egyet azokkal a célokkal, amikre a katonai támaszpontot használják, s tudjuk, hogy több közeli országban nagyon negatívan ítélik meg a részben innen induló katonai akciókat. Mi azonban nem tehetünk mást, mint hogy tiszteletben tartjuk a megállapodást.
– Magyarországon folytatott tárgyalásainak is egyik központi témája volt a Balkán. Az ön hazája földrajzilag viszonylag távol esik a térségtől, ám egy időben sokat lehetett hallani arról, hogy az egykori Jugoszlávia területéről jó néhány háborús bűnös a biztos távolba, többek között Ciprusra menekítette ki vagyonát. Mi lett ezekkel a pénzekkel?
– Az újságok korábban valóban tudni vélték, hogy Cipruson nagy méretekben zajlik a pénzmosás. Tudtuk, nem elég, ha visszautasítjuk ezeket a vádakat, ezért a kormány felkérte az Egyesült Államokat, küldjön vizsgálóbizottságot az országunkba, amely tisztázhatja a ciprusi bankrendszert. Ilyen nyitottságra nincs példa máshol a világon. De bárki idejöhet, s ellenőrizheti azt is, hogy nincsenek háborús bűnösök sem a szigeten.