Nyugat és Kelet is stabilitást vár Ukrajnától

Az elmúlt két év viharai eltántorították Ukrajnától a Nyugatot, amely Oroszországgal egyetemben legfőképpen stabilitást vár az új kormánytól. A korábbinál pragmatikusabb hozzáállással Kijev közelebb kerülhet az európai integrációhoz. A Viktor Janukovics vezette kormány ezen az úton halad, s megerősítésként már pozitív jelzéseket kapott az Egyesült Államoktól is. Mindehhez elengedhetetlen a stabil kormányzás, amelynek feltételeit legideálisabban egy széles koalíció teremtheti meg, nyilatkozta lapunknak a választásokon győztes Régiók Pártjának egyik legismertebb képviselője, Tarasz Csornovil.

2006. 10. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még meg sem alakult, a Mi Ukrajnánk ellenzékbe vonulásával a jelek szerint máris összeomlott a kijevi nagykoalíció. Van még esély egy ilyen széles alapokon nyugvó kormányzásra?
– Valóban kétségesnek tűnik ma egy ilyen koalíció tető alá hozása. A Mi Ukrajnánk frakciójának vezetése ugyanis azzal vádolja a Régiók Pártját, hogy nem érvényesülnek a nemzeti egységről aláírt megállapodás alapelvei. Ennek semmilyen valóságalapja nincs, s nem véletlen, hogy a Mi Ukrajnánk egyetlen, a megállapodás megsértését mutató tényt sem tudott felhozni. A párt semmibe veszi saját tiszteletbeli elnökének, Viktor Juscsenko államfőnek az álláspontját is, aki a koalíciós tárgyalások folytatására szólított fel. Ha ez a döntés megmásíthatatlan, mi közvetlenül az elnökkel folytatjuk az együttműködést, aminek eredményeképpen a „narancsos” miniszterek az államfő képviseletében dolgoznak tovább a kormányban.
– Ez azt jelenti, hogy az igazi ellentét a Mi Ukrajnánk és az elnök között van?
– Ennek jól látható jele, hogy az elnök ellentámadásba lendült, s a Mi Ukrajnánk számára érzékeny húzással Ukrajnában komoly befolyást biztosító tanácsadójává nevezte ki azt az Olekszandr Zincsenkót, akit a párt a vezetést egy évvel ezelőtt korrupcióval illető vádló kijelentései miatt első számú ellenségének tekint. Juscsenko lépéséből kiviláglik, hogy jelenleg a „narancsos” frakciótól elképzeléseiben távolabb áll, mint mondjuk a Régiók Pártjától vagy a kormánytól. Mi készséggel működünk együtt az elnökkel, s meggyőződésem, hogy a Mi Ukrajnánk frakciójának nagyjából a fele is mögötte marad. Ez esetben a széles koalíció megalakulhat.
– S mennyire lehet szilárd egy ilyen alapokon nyugvó kormány működése?
– A kormány így is működik. Természetesen ez hatékonyabb lehetne, ha a Mi Ukrajnánk képviselői is mögötte állnának.
– Pártjának az ön szavaiból is érződő pragmatizmusát választóik egy része érezhető csalódottsággal fogadja. Így például a Régiók Pártjának szemére vetik, hogy kormányon már nem igazán szorgalmazza az orosz második hivatalos nyelvvé válását…
– Mi abból indultunk ki, hogy minden Ukrajnában élőnek biztosítani kell a nyelvhasználatot. Így nemcsak orosz kérdés létezik, de a kárpátaljai magyarok számára is fontos ez a kérdés. Mi aláírtuk a regionális nyelvekről szóló európai chartát, s az orosz vagy a magyar nálunk e körbe tartozik. Bármelyik nyelv államivá válásához a parlamentben 300 szavazat szükséges, ennyi voksunk azonban nincs, így a Régiók Pártja az említett chartában foglaltak százszázalékos megvalósítását tűzte ki célul. Ezzel egyben elkerülhetjük azt is, hogy élesen szembekerüljön egymással az ország keleti és nyugati része.
– A világsajtó szinte egyöntetűen nemes egyszerűséggel oroszpártiként mutatta be Viktor Janukovics kormányát. Kijevben járva azonban ez jóval árnyaltabbnak tűnik. Változott-e a választásokkal Ukrajna külpolitikai irányultsága?
– A kormányfő látogatásaiból is kiderült, hogy a fő irányt továbbra is az Európai Unió, e tekintetben is a tagság jelenti. Ami Oroszországot illeti – s erről beszélnek európai partnereink is –, a legfontosabb, hogy oldjuk az utóbbi időben felgyülemlett feszültséget, ami komoly gazdasági károkat okozott nemcsak Ukrajnának, de magának az Európai Uniónak is. A mostani kormány említett oroszpárti minősítését egyébként maga Oroszország cáfolta azzal, hogy Janukovics kabinetje számára ugyanúgy magas energiaárakat számol, mint korábban. Ez a párbeszéd már nem ideológiai, hanem gazdasági.
– Nem említette a NATO-t. Ez azt jelenti, hogy a cél ma az európai, de nem az euroatlanti integráció?
– Éppen Janukovics volt, aki még előző miniszterelnöksége idején írt alá szerződést az együttműködésről a NATO-val. Ebben a normális partnerségről és a felkészülés szakaszairól volt szó, az előző két kormány azonban hirtelen már tagságról kezdett beszélni. Csakhogy arról mindenki hallgat, hogy Ukrajnát jelenleg senki sem akarja igazán felvenni a szervezetbe. Együtt kell működni, átalakítások sorát kell végrehajtani, s ha már készen állunk, népszavazásra kell bocsátani a kérdést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.