Hosszas találgatások után ma érhet véget a magyar iparűzési adóval (ipa) sok hasonlóságot mutató olasz adónem uniós pályafutása. A termelés után fizetendő helyi adóról (imposta regionale sulle attivita produttive, vagyis irap) az EB a várakozások szerint elmarasztaló ítéletet hoz, korábban ugyanis két főtanácsnoki állásfoglalás is rámutatott: az irap forgalmi típusú adónak minősül, ilyenből azonban a közösségi szabályozás szerint csak egy létezhet, ez pedig – mind olasz, mind magyar földön – az általános forgalmi adó.
Lévén az olasz irap és a magyar iparűzési adó hasonló alapokon nyugszik, a mai ítélet sokak szerint megelőlegezi az EB döntését a magyar ügyben is. Erre leghamarabb 2007-ben, ám lehet, hogy még később kerül sor, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ugyanis csak nemrég, a nyáron érkezett meg a közösségi jogi fórum elé. Igaz, rövid időn belül két magyar ügy is az EB elé került: folyamatban lévő perekben ugyanis sem a Legfelsőbb, sem a Zala Megyei Bíróság nem tudott dönteni, ezért kérték az uniós testület iránymutatását. Utóbbi bíróságon olyan komoly társaságok kifogásolták az ipa létezését, mint az OTP, a Tesco és a Vodafone.
A mai döntés azonban más tekintetben is hatással lehet a magyar ügy kimenetelére: az EB ugyanis elmarasztaló ítélet esetén is határozhat úgy, hogy korlátozza a korábban – és ezek szerint jogtalanul – befizetett adó visszatérítését. Ha ugyanis ez komoly tehertételt jelentene az állami büdzsé számára, az EB megjelölhet egy olyan dátumot, ami után már nem jár vissza az adó, és ezáltal jelentősen mérsékelhetők az adott tagállamra háruló költségek. Márpedig a tét mind az irap, mind az ipa esetében nagy: a tavalyi iparűzési bevétel 337 milliárd forint volt, és a kormány 2006-ra már 350 milliárd forinttal számol. A befizetett adót visszaperelni szándékozóknak tehát érdemes figyelembe venni, hogy a két adónem hasonlósága miatt a mai „határdátum” a magyar adóra is vonatkozhat – véli Oszkó Péter, a Deloitte adóosztályának vezetője. A visszatérítésre tehát jóval nagyobb esélye van annak, aki tegnapig közigazgatási vagy bírósági úton már megtámadta az iparűzési adó fizetésének jogszerűségét. Lehetséges azonban, hogy az EB a magyar ügynek az EU hivatalos lapjában való megjelenésében, vagyis 2006. szeptember 2-ban jelöli ki ezt a bizonyos dátumot, de szóba jöhet a hónapok múlva esedékes, ránk vonatkozó főtanácsnoki állásfoglalás is.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a főtanácsnokok véleménye nem köti az EB-t, tehát akár pozitív döntés is születhet ma az irappal, a jövőben pedig az ipával kapcsolatosan, főleg, hogy utóbbiról még nem született főtanácsnoki javaslat sem. Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adóosztályának cégtársa szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy az EB végül mégis rábólint az irap fenntartására, ami a dátum körüli találgatásokat teljesen feleslegessé teszi. Ez esetben az válik fontos kérdéssé, hogy mi lesz az adó jogszerűségét vitató eljárások sorsa, és hogy az adót kétségbe vonó, vagy akár annak fizetését is megtagadó cégekre milyen szankciók várnak. Egy ilyen döntés természetesen a magyar ipa számára is szép reményeket támasztana.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
