Össztűz alatt az ingatlanadó

Jövő tavasszal kívánja a kormány a parlament elé terjeszteni az ingatlanadóról szóló törvény tervezetét, amely szerint az átlagosnál értékesebb – jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő – lakóingatlanok után 2008-tól adót kell fizetni – jelentette be tegnap Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezvényén. Az ingatlanadó körül fennálló jelenlegi zűrzavart jól jellemzi, hogy nem sokkal a fenti bejelentés után a Pénzügyminisztérium határozottan cáfolta közleményben saját államtitkára kijelentését, mondván, jelenleg még nincs döntés arról, hol húzzák meg az ingatlanadó alsó értékhatárát. A vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok megadóztatásáról Katona annyit közölt, hogy ennek kidolgozásán jelenleg is gondolkoznak, további részleteket azonban nem árult el. Emlékezetes, hogy a lapunk birtokába került tárcatervezet kivétel nélkül mindenkire kivetné az ingatlanadót, alsó értékhatár nélkül. Ezt a kitételt tegnapig nem cáfolta a Pénzügyminisztérium.
Az eseményen részt vevő vállalatvezetők az ingatlanadó bevezetésének veszélyeire figyelmeztettek, arra hivatkozva, hogy a túlságosan magas adóteher a hazai és a külföldi befektetőket egyaránt visszariasztja a magyar piactól. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke emlékeztetett: többéves munkával sikerült elérni, hogy a nagy külföldi ingatlanalapok végre érdeklődnek a magyar befektetések iránt, az ingatlanadó azonban meggátolhatja az ingatlanpiac fejlődését. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Futó Péter, az MGYOSZ társelnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1–1,5 százalékos ingatlanadó a teljes ingatlanszektort ellehetetleníti. Kreszán Albert, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alelnöke azt kifogásolta, hogy az építőipari és ingatlanszakmát a kormány minden egyeztetésből rendszeresen kihagyja.
A várható gazdasági folyamatokról Katona elmondta: a következő két évben nem nőhetnek a reálbérek. Jövő évre a pénzügyi tárca 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel s mindössze 2,1 százalékos beruházásnövekedéssel számol a fogyasztás 0,9 százalékos visszaesése mellett.