Latorcai Csaba: A kormány segítene Budapestnek

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint amikor Budapest csődhelyzetéről beszélnek, az nem csupán kommunikációs eszköz, mert olyan valós problémák vannak, amelyeket Karácsony Gergely vezetőinek felelőtlen gazdálkodása idézett elő. Az államtitkár úgy véli, a főváros jelenlegi költségvetése jogilag ugyan megfelel az előírásoknak, de tartalmilag végrehajthatatlan, és pusztán elodázza a válságot. Latorcai hangsúlyozta: a kormány kész segíteni a fővárosnak a budapestiek érdekében.

Fotó: Kurucz Árpád

– Hogyan értékeli a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetét? Valóban csőd fenyegeti Budapestet? Vagy ez politikai kommunikációs eszköz Karácsony Gergelyék részéről?

– Jelenleg valóban csődhelyzet van a fővárosi önkormányzatnál. Az, hogy a héten Karácsony Gergely és a Tisza-frakció végre törvényes költségvetést fogadott el, legfeljebb csak elodázza a csődhelyzetet, de nem oldja meg. Mindez annak fényében különösen elszomorító, hogy Budapest az ország leggazdagabb városa. A főváros rendelkezik a legnagyobb adóbevételekkel, amelyek folyamatosan, dinamikusan nőnek. Tarlós István 2019-ben, nagyjából 148 milliárdos adóbevétellel adta át a fővárost, és kétszázmilliárdos tartalékot is tudott képezni. Erre az évre duplájára nőtt a főváros helyi iparűzési adóbevétele, növekedett az állami finanszírozás, mégis valamilyen oknál fogva a pénz szőrén-szálán eltűnt. Ez az, ami a csődhelyzetet eredményezi.

Fotó: Kurucz Árpád

– Mit gondol arról, hogy miközben más városok sikeresen gazdálkodnak a forrásaikkal, Budapest rendre likviditási problémákról számol be?

– Azt látjuk, hogy a főpolgármester az elmúlt hat esztendőben mindig másra mutogatott, amikor arról volt szó, hogy mitől táncol a csőd szélén a fővárosi önkormányzat. Beszélt már a szolidaritási hozzájárulásról, a BKV működésének a problémáiról és a koronavírus-járványról is. Összességében viszont azt látom, hogy

maga a főpolgármester sem tudja vagy nem akarja megmondani, mitől került a főváros csődbe.

Az teljesen mindegy is, hogy nem akarja vagy nem tudja megmondani, a lényeg, hogy jelen pillanatban a főváros vezetésében teljes szakmai és politikai alkalmatlanság mutatkozik.

– A jelenlegi helyzet csak a fővárosi vezetés hibás gazdálkodásának következménye? Nem játszottak ebben szerepet külső tényezők is, például az infláció?

– A korábbi költségvetésről maga a Kúria döntött úgy, hogy teljes mértékben törvénytelen, mert olyan kiadásokkal nem kalkulált, ami tudott volt, törvényből fakadt. Most ezt a kiadást már szerepeltetik a büdzsében, de ehhez egy fiktív bevételt társítanak.

Formálisan tehát megfelel a költségvetés a jogi előírásoknak, de tartalmilag, pénzügyileg ez ugyanúgy egy vállalhatatlan és végrehajthatatlan büdzsé.

Egyelőre annak örülünk, hogy fél év elteltével tudott a fővárosi önkormányzat egy jogilag megfelelőnek tűnő költségvetést alkotni. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy kezemen meg tudom számolni azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tudnak megfelelni a törvényi előírásoknak. Megdöbbentő, hogy az ország legnagyobb és leggazdagabb városa ezek közé tartozik. Beszédes, hogy már annak a veszélye állt fenn, hogy – összhangban az államháztartási törvényekkel – nem tudtunk volna normatív finanszírozást adni Budapestnek. Mindeközben pedig szabályosan széthordják a fővárosi önkormányzatot a városvezető koa­líció pártjai.

– Ön szerint van politikai szándék a fővárosi vezetés részéről arra, hogy mesterségesen felnagyítsák a pénzügyi nehézségeket a kampányidőszak közeledtével?

– Ha nincs mögötte szándékos politikai magatartás, akkor egyszerű inkompetenciáról van szó. Ha viszont felmerül a szándékosság, akkor erre azt tudom mondani, hogy ez súlyos bűn, különösen a fővárosiakkal szemben.

A kormány egyértelmű álláspontja szerint a Karácsony–Tisza-koalíció alkalmatlansága miatt a budapestiek nem kerülhetnek hátrányba. Ezért is vállalta azt a kabinet, hogy ha szükséges, segít, mert az nem fordulhat elő, hogy a nemzet fővárosában ne legyen például tömegközlekedés.

Márpedig azt tudjuk, hogy a fővárosi önkormányzatnak talán az egyetlen komoly feladata a közösségi közlekedés biztosítása, amire egyébként a kormány külön finanszírozást is nyújt, ellentétben más magyar városokkal. Ebből is látszik, hogy a főváros eddig is privilegizált helyzetben volt, a kormány mindig a speciális helyzetéhez mérten kezelte, most is ezt kívánjuk tenni. Ahhoz viszont, hogy segíteni tudjunk, látnunk kell, ténylegesen mennyire nagy a baj, és mi az, ami ezt előidézte.

– Azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy olyan költségvetést fogadott el, ami jogellenes volt, azt is kockáztatták, hogy az állami normatívát elveszítik?

– Az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hogy ha egy önkormányzat határidőig nem alkot meg törvényes költségvetést, akkor miután nem törvényesen működik, támogatásban nem részesülhet. Most úgy tűnik, hogy sikerült ezt a feladatot megugrania a fővárosnak. Mondhatnám azt, hogy a nulladik lépést fél év elteltével sikerült teljesíteni. Ezek után lehet koncentrálni arra, hogy hová folyik el, tűnik el ez a kegyetlen sok pénz. Közben azonban sajnos egyre inkább az látszik, hogy a főváros vezetése fittyet hány a súlyos gondokra, süt belőlük a mély cinizmus. Ezek után szerintem egyértelmű, hogy Budapestre csupán a saját politikai céljaik megvalósításának eszközeként tekintenek, mert az, aki szereti a nemzet fővárosát, az nem sodorja szánt szándékkal veszélybe annak működését, a közfeladatok finanszírozását.

– Mikor jön el az a pont az állam részéről, amikor csődbiztost jelöl ki a főváros élére? Hol húzták meg ezt a vörös vonalat, amelynek átlépése után közbeavatkoznak?

– Mi kinyilvánítottuk a segítő szándékunkat a budapestiek és a fővárosba látogatók érdekében. Az első lépés az, hogy ne a szóbeszédek alapján szülessenek döntések, hanem a tények alapján. Ezért kérte föl Navracsics Tibor miniszter Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék egykori elnökét, hogy pénzügyi átvilágítási szakértőként tekintse át a fővárosi önkormányzat és cégei gazdálkodását. Ezt követően,

a tények birtokában meg tudjuk határozni azt a stratégiát, hogy miként lehet a közszolgáltatásokat, kiemelten a közösségi közlekedést fenntartani és biztosítani a budapestiek számára. Azt viszont azért ne feledjük, hogy ez a fővárosi önkormányzat feladata.

Mi tudunk segíteni, de a felelősség elől nem menekülhet el a fővárosi önkormányzat. Nekik kell a megoldást végső soron kidolgozni, olyan javaslatot letenni az asztalra, hogy miként tudnak a csődből kikászálódni.

– Mit üzenne azoknak a budapesti polgároknak, akik aggódnak a közszolgáltatások, például a BKV működése és jövője miatt? Valóban veszélyben lehetnek ezek a szolgáltatások?

– Szerintem a BKV működése nem lehet politikai kérdés. Nem fordulhat elő olyan, hogy a közszolgáltatásokat, jelen esetben a közösségi közlekedést ne biztosítsák. Ennek ellenére azt látjuk és tapasztaljuk, hogy Karácsony Gergely az elmúlt időszakban – meglehetősen felelőtlenül – több alkalommal is a játékszereként tekintett a BKV-ra, például meghosszabbított ebédszünetet, azaz leállást rendelt el a cégnél. Ilyenek nem fordulhatnak elő, ez borzasztó felelőtlenség. Ha a kormányon múlik, akkor nem is lesznek fennakadások a közszolgáltatásokban. De ismét hangsúlyoznom kell, a BKV működtetése nem a kormány, hanem Budapest megválasztott főpolgármestere és az őt támogató Tisza Párt felelőssége. A kormány csak segíteni tud, de a felelősség a BKV működtetéséért Karácsony Gergelyé.

– Az államnak megvannak az eszközei arra, hogy szükség esetén akár augusztus 20-án átvegye a főváros közösségi közlekedésének üzemeltetését?

– Nem látok arra okot, hogy augusztus 20-án leállítsák a közösségi közlekedést Budapesten. A főpolgármester és a fővárosi önkormányzat tárgyalódelegációja úgy nyilatkozott, hogy a főváros működése augusztus végéig biztosított. Nem véletlenül mondtam a beszélgetésünk elején, hogy az

a költségvetés, amit elfogadtak, a csődhelyzetet nem oldotta meg, csak a csőd bekövetkeztét odázta el.

Augusztus 20-án még nem következhet be a teljes csőd, tehát ha a nemzeti ünnepünkön, amikor külföldi turisták és honfitársaink tízezrei érkeznek Budapestre, leáll a közösségi közlekedés, az legfeljebb egy kőkemény politikai akciónak tekinthető.

Nagyon bízunk benne, hogy a főpolgármester nem lesz pártpolitikai akcióhős Szent István napján.

– Ön szerint lehet még bízni abban, hogy a főváros vezetése konstruktív módon együttműködik a kormánnyal, vagy inkább politikai harctér marad a Budapest csődje körüli vita?

– Azért próbálunk a számokban eligazodni, mert az viszonylag nagyobb objektivitásra ad lehetőséget, szemben a főpolgármester politikai üzengetéseivel. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány sosem üzengetett, az ilyesfajta akciózások mindig egyirányúak voltak. Karácsony Gergely tette ezt, és próbált különböző eszközökkel pénzt kizsarolni a kormánytól, amikor éppen úgy érezte, hogy a fővárosi önkormányzat baloldali pártjai annyit költekeztek a kasszából, hogy csőd fenyeget. Ahhoz, hogy tényszerűen tudjunk tárgyalni, látni kell a számokat, a matematika és a közgazdaságtan ugyanis nem csal.

– Elképzelhető, hogy a főváros lesújtó pénzügyi helyzete miatt elmaradnak beruházások Budapesten?

– A kormány a fővárost prioritásként kezeli, és amikor szükség volt erre, mindig segített. Most is segítettünk, mert a kormány fizeti ki a Budapestre érkező új villamosokat, közvetlenül fizetjük a szállítót a főváros helyett. Minden esetben az vezérelt bennünket, hogy a budapesti embereket nem érheti érdeksérelem azért, mert egy bénázó, egymással viaskodó baloldali koalíció vezeti a fővárosi önkormányzatot. Most, amikor elfogadták a fővárosi önkormányzat költségvetését, olyan vita zajlott Karácsony Gergely és a Tisza Párt között, ami kísértetiesen hasonlított arra, amikor a 2000-es évek elején az MSZP és az SZDSZ vitatkozott a főváros pénzügyi kérdései­ről. A kormány ezekben a belső baloldali vitákban nem vett részt, és nem is fog részt venni. Mi mindig arra fókuszálunk, hogy a fővárosi embereknek hogyan lehet jobb. Nem véletlenül hoztunk ennyi beruházást a fővárosba. Ezzel – ahogyan azt a számok is mutatják – gyakorlatilag megkétszereztük az iparűzésiadó-bevételeket. Nem Karácsony Gergely telepítette le a vállalkozásokat, nem ő létesített munkahelyeket, hanem a kormány. Ennek köszönhető az iparűzési adó növekménye. Ezzel azonban jól kellene gazdálkodni.