– Hogyan értékeli a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetét? Valóban csőd fenyegeti Budapestet? Vagy ez politikai kommunikációs eszköz Karácsony Gergelyék részéről?
– Jelenleg valóban csődhelyzet van a fővárosi önkormányzatnál. Az, hogy a héten Karácsony Gergely és a Tisza-frakció végre törvényes költségvetést fogadott el, legfeljebb csak elodázza a csődhelyzetet, de nem oldja meg. Mindez annak fényében különösen elszomorító, hogy Budapest az ország leggazdagabb városa. A főváros rendelkezik a legnagyobb adóbevételekkel, amelyek folyamatosan, dinamikusan nőnek. Tarlós István 2019-ben, nagyjából 148 milliárdos adóbevétellel adta át a fővárost, és kétszázmilliárdos tartalékot is tudott képezni. Erre az évre duplájára nőtt a főváros helyi iparűzési adóbevétele, növekedett az állami finanszírozás, mégis valamilyen oknál fogva a pénz szőrén-szálán eltűnt. Ez az, ami a csődhelyzetet eredményezi.
– Mit gondol arról, hogy miközben más városok sikeresen gazdálkodnak a forrásaikkal, Budapest rendre likviditási problémákról számol be?
– Azt látjuk, hogy a főpolgármester az elmúlt hat esztendőben mindig másra mutogatott, amikor arról volt szó, hogy mitől táncol a csőd szélén a fővárosi önkormányzat. Beszélt már a szolidaritási hozzájárulásról, a BKV működésének a problémáiról és a koronavírus-járványról is. Összességében viszont azt látom, hogy
maga a főpolgármester sem tudja vagy nem akarja megmondani, mitől került a főváros csődbe.
Az teljesen mindegy is, hogy nem akarja vagy nem tudja megmondani, a lényeg, hogy jelen pillanatban a főváros vezetésében teljes szakmai és politikai alkalmatlanság mutatkozik.
– A jelenlegi helyzet csak a fővárosi vezetés hibás gazdálkodásának következménye? Nem játszottak ebben szerepet külső tényezők is, például az infláció?
– A korábbi költségvetésről maga a Kúria döntött úgy, hogy teljes mértékben törvénytelen, mert olyan kiadásokkal nem kalkulált, ami tudott volt, törvényből fakadt. Most ezt a kiadást már szerepeltetik a büdzsében, de ehhez egy fiktív bevételt társítanak.
Formálisan tehát megfelel a költségvetés a jogi előírásoknak, de tartalmilag, pénzügyileg ez ugyanúgy egy vállalhatatlan és végrehajthatatlan büdzsé.
Egyelőre annak örülünk, hogy fél év elteltével tudott a fővárosi önkormányzat egy jogilag megfelelőnek tűnő költségvetést alkotni. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy kezemen meg tudom számolni azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tudnak megfelelni a törvényi előírásoknak. Megdöbbentő, hogy az ország legnagyobb és leggazdagabb városa ezek közé tartozik. Beszédes, hogy már annak a veszélye állt fenn, hogy – összhangban az államháztartási törvényekkel – nem tudtunk volna normatív finanszírozást adni Budapestnek. Mindeközben pedig szabályosan széthordják a fővárosi önkormányzatot a városvezető koalíció pártjai.
– Ön szerint van politikai szándék a fővárosi vezetés részéről arra, hogy mesterségesen felnagyítsák a pénzügyi nehézségeket a kampányidőszak közeledtével?
– Ha nincs mögötte szándékos politikai magatartás, akkor egyszerű inkompetenciáról van szó. Ha viszont felmerül a szándékosság, akkor erre azt tudom mondani, hogy ez súlyos bűn, különösen a fővárosiakkal szemben.
A kormány egyértelmű álláspontja szerint a Karácsony–Tisza-koalíció alkalmatlansága miatt a budapestiek nem kerülhetnek hátrányba. Ezért is vállalta azt a kabinet, hogy ha szükséges, segít, mert az nem fordulhat elő, hogy a nemzet fővárosában ne legyen például tömegközlekedés.
Márpedig azt tudjuk, hogy a fővárosi önkormányzatnak talán az egyetlen komoly feladata a közösségi közlekedés biztosítása, amire egyébként a kormány külön finanszírozást is nyújt, ellentétben más magyar városokkal. Ebből is látszik, hogy a főváros eddig is privilegizált helyzetben volt, a kormány mindig a speciális helyzetéhez mérten kezelte, most is ezt kívánjuk tenni. Ahhoz viszont, hogy segíteni tudjunk, látnunk kell, ténylegesen mennyire nagy a baj, és mi az, ami ezt előidézte.
– Azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy olyan költségvetést fogadott el, ami jogellenes volt, azt is kockáztatták, hogy az állami normatívát elveszítik?
– Az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hogy ha egy önkormányzat határidőig nem alkot meg törvényes költségvetést, akkor miután nem törvényesen működik, támogatásban nem részesülhet. Most úgy tűnik, hogy sikerült ezt a feladatot megugrania a fővárosnak. Mondhatnám azt, hogy a nulladik lépést fél év elteltével sikerült teljesíteni. Ezek után lehet koncentrálni arra, hogy hová folyik el, tűnik el ez a kegyetlen sok pénz. Közben azonban sajnos egyre inkább az látszik, hogy a főváros vezetése fittyet hány a súlyos gondokra, süt belőlük a mély cinizmus. Ezek után szerintem egyértelmű, hogy Budapestre csupán a saját politikai céljaik megvalósításának eszközeként tekintenek, mert az, aki szereti a nemzet fővárosát, az nem sodorja szánt szándékkal veszélybe annak működését, a közfeladatok finanszírozását.
– Mikor jön el az a pont az állam részéről, amikor csődbiztost jelöl ki a főváros élére? Hol húzták meg ezt a vörös vonalat, amelynek átlépése után közbeavatkoznak?
– Mi kinyilvánítottuk a segítő szándékunkat a budapestiek és a fővárosba látogatók érdekében. Az első lépés az, hogy ne a szóbeszédek alapján szülessenek döntések, hanem a tények alapján. Ezért kérte föl Navracsics Tibor miniszter Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék egykori elnökét, hogy pénzügyi átvilágítási szakértőként tekintse át a fővárosi önkormányzat és cégei gazdálkodását. Ezt követően,
a tények birtokában meg tudjuk határozni azt a stratégiát, hogy miként lehet a közszolgáltatásokat, kiemelten a közösségi közlekedést fenntartani és biztosítani a budapestiek számára. Azt viszont azért ne feledjük, hogy ez a fővárosi önkormányzat feladata.
Mi tudunk segíteni, de a felelősség elől nem menekülhet el a fővárosi önkormányzat. Nekik kell a megoldást végső soron kidolgozni, olyan javaslatot letenni az asztalra, hogy miként tudnak a csődből kikászálódni.
– Mit üzenne azoknak a budapesti polgároknak, akik aggódnak a közszolgáltatások, például a BKV működése és jövője miatt? Valóban veszélyben lehetnek ezek a szolgáltatások?
– Szerintem a BKV működése nem lehet politikai kérdés. Nem fordulhat elő olyan, hogy a közszolgáltatásokat, jelen esetben a közösségi közlekedést ne biztosítsák. Ennek ellenére azt látjuk és tapasztaljuk, hogy Karácsony Gergely az elmúlt időszakban – meglehetősen felelőtlenül – több alkalommal is a játékszereként tekintett a BKV-ra, például meghosszabbított ebédszünetet, azaz leállást rendelt el a cégnél. Ilyenek nem fordulhatnak elő, ez borzasztó felelőtlenség. Ha a kormányon múlik, akkor nem is lesznek fennakadások a közszolgáltatásokban. De ismét hangsúlyoznom kell, a BKV működtetése nem a kormány, hanem Budapest megválasztott főpolgármestere és az őt támogató Tisza Párt felelőssége. A kormány csak segíteni tud, de a felelősség a BKV működtetéséért Karácsony Gergelyé.
– Az államnak megvannak az eszközei arra, hogy szükség esetén akár augusztus 20-án átvegye a főváros közösségi közlekedésének üzemeltetését?
– Nem látok arra okot, hogy augusztus 20-án leállítsák a közösségi közlekedést Budapesten. A főpolgármester és a fővárosi önkormányzat tárgyalódelegációja úgy nyilatkozott, hogy a főváros működése augusztus végéig biztosított. Nem véletlenül mondtam a beszélgetésünk elején, hogy az
a költségvetés, amit elfogadtak, a csődhelyzetet nem oldotta meg, csak a csőd bekövetkeztét odázta el.
Augusztus 20-án még nem következhet be a teljes csőd, tehát ha a nemzeti ünnepünkön, amikor külföldi turisták és honfitársaink tízezrei érkeznek Budapestre, leáll a közösségi közlekedés, az legfeljebb egy kőkemény politikai akciónak tekinthető.
Nagyon bízunk benne, hogy a főpolgármester nem lesz pártpolitikai akcióhős Szent István napján.
– Ön szerint lehet még bízni abban, hogy a főváros vezetése konstruktív módon együttműködik a kormánnyal, vagy inkább politikai harctér marad a Budapest csődje körüli vita?
– Azért próbálunk a számokban eligazodni, mert az viszonylag nagyobb objektivitásra ad lehetőséget, szemben a főpolgármester politikai üzengetéseivel. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány sosem üzengetett, az ilyesfajta akciózások mindig egyirányúak voltak. Karácsony Gergely tette ezt, és próbált különböző eszközökkel pénzt kizsarolni a kormánytól, amikor éppen úgy érezte, hogy a fővárosi önkormányzat baloldali pártjai annyit költekeztek a kasszából, hogy csőd fenyeget. Ahhoz, hogy tényszerűen tudjunk tárgyalni, látni kell a számokat, a matematika és a közgazdaságtan ugyanis nem csal.
– Elképzelhető, hogy a főváros lesújtó pénzügyi helyzete miatt elmaradnak beruházások Budapesten?
– A kormány a fővárost prioritásként kezeli, és amikor szükség volt erre, mindig segített. Most is segítettünk, mert a kormány fizeti ki a Budapestre érkező új villamosokat, közvetlenül fizetjük a szállítót a főváros helyett. Minden esetben az vezérelt bennünket, hogy a budapesti embereket nem érheti érdeksérelem azért, mert egy bénázó, egymással viaskodó baloldali koalíció vezeti a fővárosi önkormányzatot. Most, amikor elfogadták a fővárosi önkormányzat költségvetését, olyan vita zajlott Karácsony Gergely és a Tisza Párt között, ami kísértetiesen hasonlított arra, amikor a 2000-es évek elején az MSZP és az SZDSZ vitatkozott a főváros pénzügyi kérdéseiről. A kormány ezekben a belső baloldali vitákban nem vett részt, és nem is fog részt venni. Mi mindig arra fókuszálunk, hogy a fővárosi embereknek hogyan lehet jobb. Nem véletlenül hoztunk ennyi beruházást a fővárosba. Ezzel – ahogyan azt a számok is mutatják – gyakorlatilag megkétszereztük az iparűzésiadó-bevételeket. Nem Karácsony Gergely telepítette le a vállalkozásokat, nem ő létesített munkahelyeket, hanem a kormány. Ennek köszönhető az iparűzési adó növekménye. Ezzel azonban jól kellene gazdálkodni.
