Több híradás is foglalkozott vele az elmúlt hetekben, hogy a hazai tüzépeken tűzifahiány alakult vagy alakulhat ki. Lassan tipikus hiánygazdasági tüneteket mutat a kép, hiszen az árak rohamtempóban kúsznak felfelé, a vevők olykor csak akkor juthatnak tüzelőhöz, ha előbb feliratkoztak az igénylők listájára, s mivel a hazai erdészetek kapacitásuk határához érkeztek, a kereskedések külföldről – döntően Szlovákiából és Romániából – szerzik be az árut. Az állami erdőtársaságok szerint a problémát enyhítené, ha a magán erdőtársaságok nagyobb szerepet vállalnának a tűzifának szánt fa kitermelésében, de az igazi megoldást az jelentené, ha felgyorsulna a mezőgazdasági alapanyag-termelés, vagyis energiaerdőket telepítenének a viszonylag gyengébb minőségű hazai termőföldeken, s ezek látnák el a biomassza-erőműveket.
Jelenleg hét kisebb-nagyobb biomassza-erőmű működik az országban, köztük a legnagyobb a Pécsi Pannonpower. Braun Attila, a társaság fejlesztési igazgatója elmondta, hogy egy ötvenhektáros területen ígéretes kísérleteket folytatnak különböző nyárfajtákkal, és ez alapján elmondható, van jövője idehaza az energetikai célú erdőtelepítésnek. A legalkalmasabb fafajtát és a feldolgozásához kapcsolódó technológiát egyszerre tesztelik, s úgy néz ki, leginkább a kétéves vágásperiódus válik majd be. Ennyi idő alatt az Olaszországban egyébként már jól bevált fafajta körülbelül hétméteresre nő meg, s a mezőgazdaságban régóta használatos silózógépek némi átalakítás után képesek a szálfákat olyan formában betakarítani, hogy a végeredményként létrejövő faapríték felhasználható legyen az erőműben. A jövőkép tehát biztató, a jelen azonban nem annyira. Braun Attila elmondása szerint piaci alapon mindöszsze ötven hektáron termesztenek energiaerdőt, s ez, tekintve, hogy legalább 250-300 ezer hektáron nyílna erre mód reálisan, elég jelentéktelennek tűnik. Ahhoz, hogy az energiaültetvények jobban elterjedjenek, Braun szerint valahogy meg kell győzni a hagyományos növényekben gondolkodó gazdákat, hogy megéri a váltás. Ennek egyik eszköze lehet az állami beruházástámogatás, ami nélkül a vállalkozók nem szívesen ugranak bele egy termelési és technológiai változtatásba. Hogy a beruházások támogatására szükség van, azt a kormány is tudja, hiszen sok szót ejtettek már erről különféle fórumokon különféle illetékesek, konkrét döntés ugyanakkor még nem született. Márpedig erre azért is szükség lenne mielőbb, mert a gazdálkodók előre gondolkodnak, és ha egyszer elhatározták, hogy a következő pár évben mivel akarnak foglalkozni, menet közben már nagyon nehéz eltéríteni őket ettől a döntéstől.
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
