Büntetőjogi felelősséget is felvethet Ruszin-Szendi villaügye

A szakértő szerint szolgálati visszaélés, hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.

Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter (Forrás: Facebook)

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Ruszin-Szendi Romulusz prémiumkategóriás és egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzen a szolgálati villájába. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata szerint Magyar Péter embere közel egymilliárd forintot szórt el a luxusingatlanra, amelyben alig néhány hónapig lakott. Mint ismert, a volt vezérkari főnöknek a zsírleszívási ügyében is súlyos visszásságokat tárt fel a Kehi.

Ezzel kapcsolatban lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász emlékeztetett rá: Magyarország Alaptörvénye több ponton is közvetlenül tiltja a közpénzek pazarló vagy nem átlátható felhasználását. – Ez az elv közvetlenül megköveteli, hogy a közpénzből történő bármely kiadás átlátható, arányos és fenntartható legyen. A Kehi jelentése alapján az egyedi szauna, masszázsmedence, többmilliós biliárdasztal és franciaágy, valamint designer „whiskyshordó” megrendelése a közpénz rendeltetésellenes felhasználásának minősül – fogalmazott.

A hírhedt szolgálati villa – Fotó:  Ripost

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Kehi-jelentés által feltárt körülmények kapcsán több olyan jogilag értelmezhető mozzanat is azonosítható, amelyek esetén a büntetőjogi felelősség lehetősége vizsgálhatóvá válik.

A volt vezérkari főnök korábbi luxusvillája

A Büntető törvénykönyv pontosan leírja, hogy szolgálati visszaélés követ el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szolgálati visszaélés kérdése különösen akkor vetődik fel, ha a volt vezérkari vezető katonai parancsnoki vagy intézményi irányítási jogkörét arra használta, hogy saját személyes előnyhöz jusson.

De felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja is. Ezt az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből eredő kötelezettségét megszegve vagyoni hátrányt okoz. Az a tény, hogy a szolgálati célra vásárolt ingatlanban számos olyan berendezés került, amelyek a Kehi megállapítása szerint nem szolgálták a hivatalos funkciókat, hanem kifejezetten egyéni komfortigényeket elégítettek ki, megnyitja annak lehetőségét, hogy a vagyoni hátrányt értékelni lehessen.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogi felelősségen túl súlyos kérdés a honvédelembe vetett közbizalomra vonatkozó következmény is. A honvédelmi törvény szerint a Honvéd Vezérkar főnöke vezetési jogkörében (többek között) megszervezi és vezeti a honvédelmi szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását. E jogkörhöz különösen magas szintű etikai és gazdálkodási felelősség társul. Amennyiben e funkcióját önkényesen és magánérdekűen használta, az nemcsak a szolgálati becsületet, hanem az egész honvédelmi szervezetbe vetett közbizalmat aláássa.

– Sokan gondolhatják úgy, hogy a honvédség vezérkari főnökeként példát kellett volna hogy mutasson becsületből, visszafogottságból, nemzeti alázatból, az nem rendelhet közpénzen szivartartót, egyedi tapétát, masszázsmedencét és szaunát. Ez egy alkalmatlanságra fényt derítő magatartássorozat, amely morálisan, erkölcsileg és társadalmilag is vállalhatatlanná teszi őt.

A Tisza Párt elnökét illetően, aki egy új, megtisztulást hirdető politikai mozgalmat vezet, nem engedheti meg magának, hogy elbagatellizálja egy milliárdos nagyságrendű, közpénzzel összefüggő botrány erkölcsi és jogi súlyát – összegezte az alkotmányjogász.