Új szerb alkotmány

Szerbia polgárai a hét végi referendumon minimális többséggel megszavazták az ország új, a parlament által már elfogadott alkotmányát. Vasárnapra hívták össze a parlament díszülését az alkotmány kihirdetésére. Decemberben vagy a jövő év elején választásokat rendeznek. A bojkott hívei bizonyítható csalásról beszélnek.

A Köztársasági Választási Bizottság által közzétett eredmények szerint 54 százalékos volt a részvételi arány, s a bejegyzett polgárok több mint 52 százaléka az új alkotmányra szavazott. A legnagyobb részvétel Koszovóban volt (ahol csak a szerbek szerepeltek a választók jegyzékén), több mint 90 százalékos. A legalacsonyabb a Vajdaságban, 45 százalékos, azzal, hogy a magyarok lakta helyeken 20 százalék körüli volt, s ez a 20 százalék sem az igent karikázta be. Magyarkanizsán a részvételi arány 21, Zentán 16, Adán 22 százalék. Kasza József a Tanjugnak nyilatkozva kijelentette, hogy beigazolódtak az elvárások, s ez jó a Vajdaság és Szerbia számára is.
Ha a referendum egyik célja volt megerősíteni Belgrád szuverenitását Koszovó felett, a világnak küldött ilyen értelmű üzenet nem volt meggyőző. Vajdasági nem kormányzati szervezetek rámutatnak arra, hogy a referendum kampányát nacionalista kilengések kísérték, terjed a kisebbségellenes, különösen az albánellenes hangulat. A szerb elnökhöz és a nemzetközi közösséghez (EU, az Egyesült Államok, EBESZ, Európa Tanács) intézett levelükben a helyzetre való odafigyelésre szólítanak fel az etnikai nyugalomnak és a polgárok biztonságának megőrzése érdekében. A türelmetlenségért magát a népszavazási kampányt is felelőssé teszik. Egyes pártvezetők és elemzők a gyatra részvételért a kisebbségi közösségeket hibáztatják. Albánellenes soviniszta kilengés volt Cacakban és Belgrádban, Nisben pedig a muzulmánok kerültek veszélybe. Egyes koszovói szerb megmozdulásokon Ratko Mladics hágai vádlottat éltették.
A referendumot bojkottáló pártok elvitatják az eredmények hitelességét, a megfigyelők súlyos szabálytalanságokról tájékoztattak. Csedomir Jovanovics, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint a részvételi arány sem érte el az 50 százalékot, tehát nem is szavazhatott az egész választótestület több mint fele az alaptörvényre. Szerinte a csalás az utolsó két órában történt. Bojan Kosztres vajdasági parlamenti elnök, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke szerint „furcsa volt a szavazás vége”.