Az egyik szerint etnikai vagy vallási alapon három részre osztanák Irakot, s ezzel párhuzamosan részlegesen kivonnák az amerikai csapatokat az országból. A másik verzió szerint az iraki hadsereg átvenné az ország irányítását, és egy „erős embert” ültetne a kormányfői székbe a rend helyreállítására. A lap értesülései szerint az amerikai és az iraki tábornokok a B terv megvalósítását szorgalmazzák. Az újság emlékeztet: Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a hónap elején kijelentette: az iraki kormánynak nem maradt sok ideje arra, hogy vég nélküli vitákat folytasson a biztonsági kérdésekről, előre kell lépnie.
*
Az amerikai lakosság véleménye is egyre lesújtóbb az iraki háború és Washington külpolitikája kapcsán. A CNN felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka ellenzi a háborút, amely a katonák három és fél évvel ezelőtti bevezénylése óta a legmagasabb arány. Hasonlóan rossz a helyzet – főként ha a novemberi törvényhozási és kormányzóválasztásokat tekintjük – a külpolitikában. A Public Agenda nevű cég felmérése szerint tízből nyolc amerikai úgy tartja, rossz irányba halad a külpolitika, ezért nem érzi magát biztonságban. A New York Timesban megjelent hirdetésben pedig Leonard Greene társadalomtudós közli, Amerika „rossz háborút” vív Irakban, és a csapatok kivonására van szükség.
Időközben George Bush amerikai elnök elmondta, jogosan vetik össze a vietnami háborús Tet-offenzívával az iraki helyzetet. Ebben a vietkong előre tört, és megfordította a háború állását, amely végül az amerikaiak kivonulásával végződött. A kormány eddig egyszer sem hasonlította az iraki háborút Vietnamhoz. Irakban tizenkettő, Afganisztánban húsz ember halt meg több incidens következtében.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
