Áramellátási üzemzavar: gyenge hálózatok

Pillanatok alatt három részre szakadt szombaton az európai villamosenergia-rendszer, miután a német E.ON kikapcsolt egy nagyfeszültségű vezetéket. Németországgal és Franciaországgal szemben idehaza ugyan nem okozott komolyabb áramkimaradást az összeomlás, de a rendszerirányítás egyre kisebb eszköztárral védekezik a problémák ellen.

A minél teljesebb liberalizációra alapozott uniós energiapolitika felülvizsgálatára hívja fel a figyelmet a szombaton bekövetkezett nagy kiterjedésű áramszünet – vélik a szakemberek. Az együttműködő rendszernek ugyanis elméletileg ki kell bírnia azt, hogy egy eleme kiesik, a gyakorlatban azonban ez nem így történt. Az Észak-Németországban kezdődő zavar végigsöpört Nyugat-Európán, óriási áramkimaradásokat okozva.
A Magyar Villamos Művek (MVM) és a rendszerirányító (Mavir) tegnap közösen kiadott közleménye szerint november 4-én este 22 óra 10 perc körül az észak-német távvezetékrendszerben üzemzavar történt, amely dominó- effektussal több távvezeték kikapcsolódásához vezetett. Azóta kiderült, hogy az E.ON szándékosan kapcsolt ki egy folyó felett átívelő távvezetéket, hogy ott egy hajó biztonságosan áthaladhasson. A dolog rutineljárásnak indult, ehhez képest az európai villamosenergia-rendszer előbb két, majd három részre szakadt. – A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot és Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL-országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), Ukrajnával és a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban. Miután a Németország északi részén lévő szélerőművek a keleti részben maradtak, a nyugati részben az igény lényegesen meghaladta a betáplálást. Ennek következményeként a frekvencia gyorsan csökkenni kezdett, s ezért az automatikus terheléskorlátozó berendezések fogyasztók millióit kapcsolták le a hálózatról. A keleti részrendszerben a túltermelés ugyanakkor gyors frekvencianövekedést eredményezett, melynek nyomán a csepeli, a kelenföldi és az újpesti erőmű is önműködően lekapcsolt. A keleti rész német területén az üzemzavart követően jelentkező többletbetáplálás eredményeként a horvát, a szerb és a román irányú távvezetékek kikapcsolódtak, így a délkelet-európai rendszer levált a keleti részrendszerről, s a kontinentális hálózat három részre szakadt. Egy ilyen láncreakciószerű esemény bekövetkezésétől már évek óta tartanak a szakemberek. Ennek ellenére az európai energiapolitika adós maradt az egységes szabályozással, és csupán – olykor ellentmondó – irányelvekkel igyekszik garantálni a biztonságot. Az MVM és a Mavir szakemberei szerint európai szintű energetikai felügyeleti központot kellene létrehozni, hogy a különböző tulajdonosokhoz tartozó hálózatokat ne elkülönülő érdekek mentén fejlesszék. Idehaza alapvetően erőműépítésre lenne szükség, enélkül a hálózat is irányíthatatlanná válhat már a közeljövőben.