Elfelejtettük az „elég” fogalmát

Konkoly Edit
2006. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mit vettél utoljára az élelmiszerüzletben?
– Süteménylapot
– Szükséged volt rá? Megnézted a gyártót? Mindenkinek az a legjobb, ha ezt a terméket veszed meg?
– Úgy emlékszem, Lengyelországból származott, de még így is olcsóbb volt, mint a magyar. De miért kérdezed?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is feltehetett volna Diana Voigt osztrák ökológus, aki nemrég járt Magyarországon, hogy a mélyökológia szemléletére tanítson. A negyvenes, farmert és hajában piros tincset viselő Diana sokáig egy kiadó igazgatója volt, míg utazásai hatására hivatást nem váltott. Ázsiában és Afrikában tett látogatásakor úgy érezte, a világnak most elsősorban nem színházi tárgyú könyvekre, hanem vízre, levegőre és tápanyagokra van szüksége, hiszen az ember féktelenül pazarol. Mintha mindenki elfelejtette volna az „elég” fogalmát. Tanítót keresett, és talált is a magyar származású John Seed személyében, de nagy hatással volt rá a norvég hegyekben élő ökológusguru, Arne Naess is.
Arne Naess már a hetvenes években meghatározta a mélyökológia alapjait, mely röviden azt jelenti, az ember nem több a természetnél. A norvég tudós szerint a bioszféra egészéből értelmetlen kiemelni és megkülönböztetni egyetlen elemet, például az embert. Ebből fakadóan az a felfogás, amely az embert és környezetét egymástól élesen elkülönítve vizsgálja, szükségképpen hamis következtetésekre vezet. Arne Naess szerint akkor vagyunk boldogok, ha az élet más formáival (állatokkal, növényekkel, vízzel és levegővel) is harmonikus, egyenrangú kapcsolatban állunk. Ha a természettel úr-szolga viszonyt alakítunk ki, valójában saját magunk bizonyos részétől idegenedünk el.
A mélyökológus nem forradalmár – véli Diana Voigt –, csupán szeretné arra felhívni a figyelmet, hogy az embernek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Ez még nem jelent emberellenességet. A rendszer egésze szempontjából azonban az ember ma a természetre káros, mert nem a szükségleteinek kielégítésére használja, hanem pusztítja azt.
Diana Voigt arra is figyelmeztet, hogy a mélyökológia nem vallás. Az viszont tény, hogy holisztikus megközelítésénél fogva nagy jelentőséget tulajdonít az univerzumnak, jóval nagyobbat, mint egyetlen kis elemének, az embernek, vagy a pénznek, amely fogyasztói társadalmunk egyik nélkülözhetetlen játékszerévé vált.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.