Szörnyülködéssel vegyülő iróniával fogadta egy éve a nyugati sajtó a Kaczynski ikrek vezette Jog és Igazságosság (PiS) kettős választási győzelmét. „Provincionálisak, buták, nem beszélnek nyugati nyelveket, ismeretlenek, s általában véve elképesztők”, záporoztak Lengyelország új vezetőire a jelzők. E felszínes és előítéletekkel terhelt megközelítésnél azonban sokkal fontosabb, hogy megismerjük a Kaczynski testvérek által megtestesített jelenséget, annak valódi természetét, ajánlja néhány fogódzót adva mindehhez Witold Rodkiewicz varsói kutató. Mindebből pedig az is kiderül, amit kevesen akarnak látni, hogy Kaczynskiék politikája pragmatikus.
A Jog és Igazságosság ideológiája valóban kissé megdöbbentő a fejlett világ felől nézve, hiszen nem nagyon fér be a nyugati politológiai tankönyvek meghatározásaiba. Egyértelmű, hogy Kaczynskiék jobboldaliak, akik számára a legfontosabb a nemzet hagyományos értékrend mentén történő erősítése, újjászületése. Így kiemelt szerepet kap a PiS politikájában a család, a kereszténység – de nem okvetlenül az egyház mint intézmény –, a patriotizmus és a morál. Bizonyos cikkekben felmerült az antiszemitizmus kérdése, ennek azonban Kaczynskiéknál nyoma sincs. Fontos megjegyezni, hogy ideológiájuk nem egyenes folytatása a lengyel politikai diskurzusban hagyományosan megjelenő nacionalista áramlatnak. Ilyen jellegű csoport ugyan van a párton belül, ám kisebbségben. A két testvér élesen tagadja a Kelet-Európa XX. századi történetéből ismert nacionalizmust. Nem egyfajta idealizált múlt újjászületése mellett törnek lándzsát. A gazdaság megerősödésére alapozva céljuk az ország modernizálása. Tisztában vannak vele, mennyire fontos az ország gazdasági értelemben vett szuverenitása. Igyekeznek megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel a lengyel gazdaság hatással tud lenni a globális folyamatokra. Mindezt természetesen ferde szemmel nézik azok, akik megszokták Lengyelország alárendelt és nem partneri, esetenként vetélytársi viszonyát.
Kaczynskiék határozott ellenfelei az úgynevezett piaci fundamentalizmusnak. Ennek magyarázata egyszerű. Egyrészt a szakszervezeti mozgalomban szocializálódtak, így a munkások érdekeinek védelme identitásuk része. Ez a tagadás öszszefügg a mai Lengyelországra vonatkozó helyzetértékelésükkel is. Eszerint ugyanis a piaci fundamentalizmus ideológiája hozta létre az állami bürokrácia és a biznisz egészségtelen összefonódásán alapuló, a maffiával és a titkosszolgálatokkal is kapcsolatban lévő oligarchikus kapitalizmust, amely jelenleg a modernizáció legfőbb akadálya. Kaczynskiék tehát nem piacellenesek, világosan látják ugyanakkor a jelenlegi helyzetben az állam, mint a szereplők közötti semleges bíró megerősítésének szükségességét.

Budapest közlekedése katasztrofális, kiakadtak az autósok