Kiiktatták a zöldhatóságot

A környezetvédelmi hatóságot megkerülve kapott egy vállalkozó engedélyt arra, hogy a százhalombattai erőmű hűtőcsatornájából kimert iszapot Adonynál az uniós Natura 2000 rendszerben természetvédelmi oltalom alatt álló területre helyezhesse el. Az engedélyt viszszavonták, a Duna Kör most egy másik védett területet félt a vállalkozó földmunkagépeitől.

Botrányos körülmények között kapott engedélyt egy vállalkozó zagyiszap lerakására természetvédelmi területen az adonyi Nagy-szigeten. A területet korábban Natura 2000-es minősítéssel látták el, mert az egyik védett virágból országos szinten is jelentős lelőhely található itt. A Közlekedési Főfelügyelethez tartozó hajózási felügyelet ezt nem vette figyelembe, amikor engedélyezte a Béta-Q Kft.-nek, hogy a százhalombattai Dunamenti Erőmű hűtővízcsatornájából kimert iszapot helyezze el oda.
A Duna Kör környezetvédő egyesület szerencsés véletlen folytán szerzett tudomást az ügyről, miután a „kirakodási munkálatokról” egy hajósoknak szóló hirdetményből értesült. A természetvédő szervezet eljárást kezdeményezett, aminek eredményeképp körülbelül egy hónappal az engedély kiadása után a főfelügyelet visszavonta azt.
– Elég érdekes, hogy az egyik hatóság megadja a jogot a munkálatokra, a másik pedig nem is tud róla – vélte Erdei Csaba, a Duna Kör elnökségi tagja. A Natura 2000-es területen történő minden beavatkozáshoz szükséges szakhatósági hozzájárulás is, amelyet a jelek szerint a Közlekedési Főfelügyelet nem várt meg, mielőtt jóváhagyta volna a zagy elhelyezését.
Erdei Csaba elmondta, bár az iszap független laboratóriumi vizsgálatok szerint nem veszélyes, azért káros, mert a vastag zagyréteg akár évekre is megfojtja a növényzetet, holott éppen a talajszinten található virágok miatt védik a szigetet. A Duna Kör elnökségi tagja arról tájékoztatott, hogy a Béta-Q a Duna mentén is vásárolt földterületeket, ahová az iszapot leterítheti. Ez a rész ugyan nem védett, de a vele szomszédos mintegy öthektárnyi legelő Natura 2000-es oltalom alatt áll, amelyet a kft. ügyvezetője, Bartos József saját nevére vásárolt. A környezetvédő aggályosnak tartja, hogy ez a parcella is a vállalkozó tulajdonába került, mivel a terület, amelyre szabályosan elhelyezheti a zagyot, szerinte nem elég nagy ahhoz, hogy a 70 ezer köbméternyi iszap elférjen rajta. A védett rész határán máris munkagépek dolgoznak – igaz, gátépítést végeznek.
Bartos József azt állítja, amikor megvette ezt az öt hektárt, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, mivel erről nem tájékoztatta senki. Mint mondta, nincs konkrét terve a földdarabbal. „Pont arról szól a történet, hogy hogyan lehet megőrizni ezt a tájat” – tette hozzá Bartos, aki arról tájékoztatott, hogy a védett és a nem védett részt együtt kínálták fel neki eladásra, ezért vette meg mindkettőt.
Adony polgármestere úgy látja: Bartos József szándékai tisztességesek. Ronyecz Péter úgy fogalmazott, a „legjobb tudása szerint az iszaplerakás nem érinti a Natura 2000-es területet, bár nehéz meghatározni pontosan a helyrajzi térkép alapján, hogy a természetben hol húzódik annak határa”. A polgármester elmondta, a cég két telekre kért és kapott engedélyt lerakásra, amelyek közül egyik sem áll védelem alatt.
A történtek az új ügyfélkapu- rendszer súlyos hibáira világítanak rá, hiszen a hajózási felügyelet úgy adott ki engedélyt a Nagy-szigetre, hogy elmulasztotta az egyeztetést a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel.