Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni – egy mondat a Magyar Köztársaság alkotmányából. Ez az a mondat, amely alapján az Alkotmánybíróság (AB) tegnap ismertetett ítélete megsemmisítette a házipénztáradóról szóló törvényt, így az a kormány szándéka ellenére sem lép életbe jövő év elején. Már a javaslat parlamenti vitájában többen jelezték alkotmányos aggályukat.
A bírói testület első alkalommal törölt el kihirdetett és hatálybalépésre váró adótörvényt e paragrafus alapján, általános vélemény szerint azonban biztosan nem utoljára: hasonló okokból a Gyurcsány-csomag többi, az AB előtt kétségbe vont eleme közül még jó néhány megbukhat a pár héten belül várható alkotmányossági próbán.
*
A házipénztárakra kivetendő adót több indítványban kifogásolták különböző szervezetek: az ellenvetések között szerepelt az, hogy az állam a vállalkozók rosszhiszemű magatartásának vélelméből indul ki, a pénzek számlára kényszerítésével versenyelőnyhöz juttatja a bankokat, hátrányos megkülönböztetéseket tesz egyes vállalkozási típusok között, s korlátozza a szerződéses szabadságot. Az AB egyesítette az indítványokat, s egy eljárás részeként hozott róluk határozatot. A bíráknak azonban egyetlen indok elég volt ahhoz, hogy pálcát törjenek a jogszabály felett: úgy ítélték meg, hogy az új adónem elszakad az adózók valós jövedelmi és vagyoni helyzetétől, s meg nem szerzett jövedelmet és vagyont adóztat. Egy cég házipénztárában lévő összeg ugyanis nem jövedelem és nem is vagyon – határozott a taláros testület, amely az államot arra buzdította, hogy ellenőrzésekkel szűrje ki a házipénztárat valóban az adófizetés megkerülésére használó vállalkozásokat.
Nem fogadható el tehát az adózók kollektív megbélyegzése – vonta le a tanulságot Kolláth György alkotmányjogász, aki több, jelenleg az AB elbírálására váró indítvány szakértőjeként úgy véli: mivel ezek a kifogások a minimum-társaságiadó és a kétszeres járulékalap elleni beadványokban is felbukkannak, a mostani határozat a többi vitatott adótörvény sorsát is előrevetítheti. Az AB tovább halad azon az úton, amelyre a korábbi, hasonló vitákban hozott határozatokkal lépett, s mely annak a pontosításához vezet, hogy mit is takar a gyakorlatban az arányos közteherviselés elve – tette hozzá Kolláth György, aki úgy vélte: a három különvélemény dacára korrekt és meggyőző határozat született.
Az AB döntése nem befolyásolja a jövő évi állami büdzsét, hiszen a házipénztáradóból a kormány először 2008-ra számolt mintegy ötmilliárd forintos bevétellel – közölte a határozat hírére a pénzügyi tárca, ahol lapunknak egyelőre annyit árultak el, hogy a részletek ismeretében később döntenek arról, hogy az elmaradó bevételt miként pótolják. A Pénzügyminisztériumot közleményében Kuncze Gábor (SZDSZ) is erre sarkallta, ám Veres János már korábban kilátásba helyezte: számukra kedvezőtlen döntés esetén a kieső bevételeket máshonnan – például adóemelésekből – pótolják.
Az új adónemet kifogásoló egyik beadvány szerzőjeként a Fidesz üdvözölte az AB döntését. „A pénzbehajtás reményében a kormány még alkotmányellenes eszközöktől sem riad vissza” – közölte tegnap Répássy Róbert, aki arra is emlékeztetett, hogy a jogszabályt a Magyar Demokrata Fórum is megszavazta. „Egy volt igazságügy-minisztertől elvárható lett volna, hogy ne támogasson alkotmányellenes törvényt” – vélekedett a fideszes képviselő arról, hogy július 10-én a 11 MDF-es honatyából 7-en megszavazták a törvényjavaslatot. Igaz, egy fórumos képviselő ellene szavazott, Dávid Ibolya pedig csak lélekben támogathatta az új adónem bevezetését, mivel a szavazás idején igazoltan távol volt.
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
