Az egyház annak idején maga is üldözött volt, ilyen értelemben is érdekelt lehetett a gyökeres változásban. De mekkora szerepet játszhatott a forradalmi erjedésben?
– Éppen az üldöztetése miatt nem volt a Magyar Katolikus Egyház abban a helyzetben, hogy komoly politikai szerepet játszhasson az 1956. esztendő során. Olyannyira meg volt fosztva intézményeitől, bevételi lehetőségeitől, olyan nagy mértékű volt a papok, szerzetesek bebörtönzése – jó néhány gyilkosság is történt –, olyan sok volt az egyháziak elleni per, hogy ha akart volna, sem tudott volna kezdeményezőként fellépni.
– Milyen állapotban volt az egyház legfelsőbb szintű hazai vezetése abban az évben?
– A Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetője Grősz József kalocsai érsek volt. Róla tudni kell, hogy az 1950-es kormánymegállapodás ellenére – amelyet ő azért írt alá, mert deportálták a feloszlatott szerzetesrendek mintegy 11 ezer tagját – 1951-ben letartóztatták, elítélték, teljesen alaptalanul. Majd ’56 tavaszán, mikor Czapik Gyula püspöki kari elnök meghalt, kiengedték a börtönből, hogy neki adják át a püspöki kar vezetését… E testület tagjainak némelyike akadályoztatva volt, mások gyakorolhatták hivatalukat. Ők mindenesetre nem zárkóztak el a kihívásoktól. Példaként említhető 1956 őszén az abortusztörvény bevezetése. A katolikus püspökök hosszú körlevélben, határozott hangon léptek fel az abortusz ellen. Ami viszont az indoklás utolsó részét illeti, jól tükrözi, milyen lehetetlen helyzetben voltak. Azoknak, akik a művi terhességmegszakítás gondolatával feltehetőleg anyagi helyzetük miatt foglalkoztak, a püspöki kar lényegében azt üzente: buzdítjuk őket is, hogy vállaljanak több gyermeket, hiszen pártunk és kormányunk megígérte: sok lakást építtet, és jó munkaalkalmakat teremt. Tehát a püspök atyák a megjelenés érdekében kényszerűen egy „kokettfordulattal” zárták le azt a nagyon egyértelmű és súlyos igehirdetést, ami az egyház tanítását hitelesen kimondta.
– Általánosságban mit lehet mondani az egyház és a magyar október kapcsolatáról?
– A katolikus egyház, bár messzemenően egyetértett a demokratizálódás, illetve a nemzeti függetlenség igényével, az imént említettek miatt jobbára csak követte az eseményeket. Ennek is elsősorban nem politikai, hanem inkább humanitárius jellege volt. Varjú Imre atya, a budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa számolt be pár héttel ezelőtt az Új Emberben arról, hogy fiatal papok, papnövendékek azt érzékelték, sok a sebesült és a haldokló, foglalkozni kell velük… Az egyház és a papság a felkelés napjaiban a sebesülteket, a betegeket ápolta, lelkileg ellátta, akit pedig éppen üldöztek, azt igyekezett bujtatni. Elsősorban forradalmárokat, esetenként akár ávósokat is. Vagyis az a különleges nyomás, amit az egyháznak át kellett élnie a késői ötvenes és a korai hatvanas években, enyhén szólva nem volt arányban a magyar október idején játszott, amint érzékeltettem, követő jellegű, főként direkt embermentő magatartással.
– Mégis: óriási jel, nyugtalanító tényező lehetett az ország katolikusai számára, hogy 1948 óta börtönben volt Mindszenty hercegprímás. Lehet, hogy ez a tény önmagában is politikai dinamitot hordozott?
– Nemcsak ez, hanem hogy – ismétlem – a papság majdnem fele láthatta a börtönt belülről. Bizonyos, hogy az emberek általában szerették, tisztelték Mindszentyt. Fotó maradt fenn arról: a forradalom kitörésekor a villamos oldalára óriási betűkkel felírták: „Mindszenty vissza”… Szinte jelszó volt, hogy ki kell szabadítani. Ne feledjük azt sem: Mindszenty Józsefnek a forradalom kitörése előtt, az elbizonytalanodás időszakában megígérték, hogy szabadon bocsátják amnesztiával, csakhogy ő azt nem fogadta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy ő nem követte el mindazt, amiért elítélték. Nem amnesztiát kért tehát, hanem rehabilitációt! Erre azonban a forradalom előtt nem volt meg a hatalom hajlandósága.
– Viszont tudjuk, a forradalom kitörése után egy héttel, október 30-án egy páncélososztag kiszabadította, és Budára, az érseki palotába szállította a leghíresebb politikai foglyot. Vajon miért nem akkor mondta el rádiószózatát?
– Nyilván azért, mert annyi év börtön után nem ismerhette a napi helyzetet. Ezért is mondta első rövid rádióbeszédében, hogy „tájékozódom”.
– A kádári rezsim Mindszenty november 3-án este nyolc órakor elhangzó rádióbeszédéből – pontosabban annak meghamisított változatából – kívánta főként bizonyítani, hogy ha győz az „ellenforradalom”, visszatért volna a Horthy-korszak. Pedig Mindszenty a híres beszédben nem követelte vissza az egyházi földbirtokokat. Az sem volt igaz, hogy uszított a Nagy-kormány ellen, bár ezt is ráfogták…
– Nos, a rendszerváltozás után magam is hallottam a beszédnek a hangfelvételét, amihez 1990-től könnyedén hozzá lehetett férni. A beszéd valóban jóval kevésbé volt kemény és radikális, mint amilyennek azt feltüntették utána. A rádióbeszéd általános elvi felhívásokat tartalmazott, de olyan konkrét elemeket, amelyek alapján az emberek elkezdtek valami konkrét politikai akciót, aligha.
– Beszédére virradó nap a hercegprímásnak már az amerikai nagykövetségre kellett menekülnie; naplójában nem zárja ki, hogy maga Nagy Imre miniszterelnök egyengette előtte a menekülés útját. Végül is maradt-e ideje az esztergomi érseknek bármi lényegi lépésre?
– Próbálta lecserélni a papság soraiból a fontos beosztású békepapokat. E tevékenységének a nagyobbik része már az amerikai követségi időszakra esik. Hogy mennyire lehetetlen volt onnan intézkedni, kormányozni az egyházmegyét, azt többek között az is jelzi, hogy Turchányi Egont, aki időleges titkáraként közvetítette rendelkezéseit, életfogytiglani börtönre ítélték emiatt.
– A Vatikán mit tett, mit tehetett a forradalom és szabadságharc idején?
– Az Apostoli Szentszék próbálta kihasználni a lehetőséget, amit fényesen bizonyít XII. Piusz pápa három kiadott enciklikája. Három enciklikát egy nép ügyében, egy éven belül: ez szinte példátlan a történelemben. Beszédeiben is mindenütt szolidaritást vállalt a magyar néppel, hitet téve szabadságunk ügye mellett. De az ezek hivatalos szövegét tartalmazó Acta Apostolicae Sedist be sem engedték az országba… Így ezek a megrendítő pápai megnyilatkozások legfeljebb külföldi rádiókon keresztül, illetve stencilezett röplapok formájában válhattak némileg ismertté Magyarországon…
ndrangheta
Veszélyes bűnözőt tartóztattak le a hatóságok
