Pragmatikus hazai Oroszország-kép

A magyar lakosság 65 százaléka fejlesztené az oroszokkal a gazdasági, 61 százaléka pedig a kulturális-tudományos kapcsolatokat, míg a politikai kapcsolatok bővítését csupán a megkérdezettek 38 százaléka szeretné, derül ki a Magyar Ruszisztikai Egyesület és Intézet felkérésére ezerfős minta alapján végzett Tárki-felmérésből. Mindez azt igazolja, hogy a magyarok egyre nyitottabban és nagyon is pragmatikusan viszonyulnak a mai Oroszországhoz.

A választható népek közül a legtöbb honfitársunk a szimpátialista első helyére a svédeket tette, akik az ötös fokozatú skálán 3,87 pontot kaptak. Őket a németek (3,40), az amerikaiak (3,18), majd az oroszok (2,77) követik, míg az ötödik hely a románoknak (2,37) jutott. Az oroszok megítélése kedvezőbb volt az idősebbek, valamint az iskolázottabbak körében, mint a fiatalabbak és az alacsonyabb végzettségűek körében. Arra a kérdésre, hogy mely népek hatottak legkedvezőtlenebbül a magyar történelemre, a megkérdezettek 56 százaléka említette az oroszokat, míg 50 a törököket. Ehhez képest a fasizmus és a náci megszállás mindössze 38 százalékot kapott, a Habsburg-uralom pedig felértékelődött a közemlékezetben (24 százalék).
A megkérdezettek 80 százaléka az angol nyelv tanulását tartja ma a legfontosabbnak. Az erősorrendben az angol 35 százalékot, a német 27-et, a francia 13-at, az olasz 8-at, a spanyol 7-et, az orosz pedig 5-öt kapott. Az 1990 előtt kötelezően, azaz a legtöbbeknek tanított orosz a 6. helyre csúszott vissza, ugyanakkor a lakosság igen megengedő volt az orosz iskolai oktatását illetően. Sokaknak beletört a bicskája abba, hogy megnevezze az egyetemes kultúra szempontjából legjelentősebbnek tartott három orosz személyiséget. 42 százalék egyetlenegy nevet sem tudott felidézni. Tolsztojt 18 százaléknyian említették meg, őt követi Puskin (12), majd Lenin (10). Az ötödik helyen holtversenyben Dosztojevszkij és Gorbacsov végzett, Vlagyimir Putyin orosz államfőnek a 8. hely jutott, Sztálin pedig 11. lett.
A magyar–orosz kapcsolatokat firtató kérdésre a válaszok igen pragmatikusnak bizonyultak. A válaszadók 65 százaléka bővítené, és csak 5 százalékuk csökkentené a gazdasági kapcsolatokat. A kulturális-tudományos kapcsolatok esetében hasonló a helyzet. A politikai kapcsolatok területén már visszafogottabbak az emberek: csupán a megkérdezettek 38 százaléka akarja azokat növelni, míg 8 százalék kifejezetten csökkenteni szeretné. Egyébként, ahogy nő az iskolai végzettség, úgy növekszik a politikai kapcsolatok bővítésének igénye is.