Többet költünk a közszolgáltatásokra, mint amennyink van, amennyit az állam képes beszedni, a szolgáltatások színvonala viszont elmarad a várttól. Reformot kell csinálni, mert nincs más lehetőség – mondta Draskovics Tibor a gyáriparosok szövetsége által Reformkényszer vagy reformdiktatúra? címmel rendezett szakmai fórumon. Az államreform-bizottságot vezető kormánybiztos közölte: a reformkényszerhez hozzájárul az egyensúlyjavítás követelménye is, „ebből a szempontból reformdiktatúra van, de a kormánynak nincsenek diktatórikus törekvései”. Elismerte, nincs idő a tervezett intézkedések széles körű társadalmi vitájára, illetve nincs lehetőség arra, hogy a reformokat többletforrások bevonásával hajtsák végre.
Szerinte a közszolgáltatásokat új elvek, értékek mentén kell újjászervezni, így el kell dönteni: a közszolgáltatásokat mindenkinek azonos módon kell-e nyújtani, vagy vannak rászorultsági alapú preferenciák. Be kell vezetni a közszolgáltatásokban a teljesítménymérést, s át kell alakítani az ellátórendszerek működését. Az új elvek Draskovics szerint arról szólnak, hogy legyen valódi közteherviselés, mindenki fizessen. Így bizonyos társadalmi csoportok után szociális támogatásként megfizeti ugyan az állam a társadalombiztosítási járulékot, de a háztartásbelieken, az őstermelőkön túl a nagykorú eltartottak után is minimum havi 6000 forintot kell fizetni egészségbiztosítási járulékként. – Mindenkinek felelősséget kell vállalnia önmagáért és családjáért – mondta Draskovics. Ha valaki nem fizet, akkor ki kell zárni a szolgáltatásból, illetve csak az alapszintű ellátást kaphatja, április 1-jétől így már mindenhol ellenőrzik az egészségügyi nyilvántartást. „Ez durva, szokatlan, de az egyetlen ésszerű megoldás” – hangsúlyozta.
Hasonló szigorúság várható a nyugdíjrendszerben is. A rövidebb szolgálati idő a jövőben kisebb nyugdíjra jogosít, az idő előtti korkedvezményes nyugdíjazás szabályait pedig úgy átalakítják át, hogy ezt a lehető legkevesebben válaszszák, illetve hogy a korkedvezmény terhét „ne a közösség fizesse meg”. Draskovics szerint egyes foglalkoztatási csoportok szerzett jogait szűkíteni kell, de a szerzett jogok alkotmányos védelmét szem előtt tartják. A felsőoktatás átalakításától azt várja kormány, hogy jobban igazodjon a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Ennek érdekében a 2007/2008-as tanévtől megszűnik az államilag finanszírozott helyek intézményenkénti és szakonkénti, karonkénti előzetes meghatározása. „Elosztás helyett eloszlás lesz”, így „ahová nem jelentkeznek, annak az intézménynek új képzéseket kell indítania, vagy be kell zárnia a kapuit”. A pedagógusok kötelező óraszámának emelésén túl a közoktatás reformjaként az állam ezentúl sztenderdekben határozza meg, milyen ismeretek elsajátítását, milyen csoportokban, óraszámban finanszíroz majd. Ahol ennél többet akarnak nyújtani, azt az önkormányzatnak kell finanszíroznia.
origo.hu
Nézőpont Intézet: Továbbra is vezet a Fidesz-KDNP
