Reformkényszer vagy kényszerreform

A legtöbb reformot, így az egészségügyi, az oktatási, az államigazgatási átalakítást 2008-ig be kell vezetni, míg az önkormányzati és a nyugdíjreform 2010 után fejezhető be – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc kormányfő egy tegnapi gazdasági konferencián, ahol a legveszélyesebb szakasznak a reformok végrehajtását nevezte.

Az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert és az önkormányzatokat érintő reformok kihívásairól, bevezetésük ütemezéséről és legkritikusabb pontjairól tartott előadást tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján. Gyurcsány hangsúlyozta: a szükséges reformok közül eddig csak a felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamat és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részreform, illetve a magánnyugdíjpénztárak bevezetése valósult meg, és előttünk áll még a szocializmusból ránk maradt állami szerepek szétválasztása, valamint a magánfelelősség megerősítése. Gyurcsány szerint fontos kérdés, miként tudjuk az egészségügyben a legmagasabb minőséget biztosítani bizonyos csoportoknak, ugyanakkor leszámolni a felső tízezer számára hozzáférhető eddigi előjogokkal annak érdekében, hogy „ne az döntsön, hogy a beteg a II. kerületben vagy Hajdúdorogon él”. A kormányfő kiemelte, hogy a reformok nagy része 2007–2008-ban valósul meg, míg a teljes önkormányzati és nyugdíjreform 2010 után esedékes.
A közszolgálati kiadásokat 2005–2009 között a GDP 3,6 százalékával szükséges csökkenteni, s ennek egyik terepe az önkormányzati rendszer – mondta Akar László vezérigazgató kedden a GKI Gazdaságkutató által rendezett Reformkényszer és kényszerreform című konferencián. A 3187 magyarországi települési önkormányzat költségvetésének összege háromezermilliárd forint, ami a GDP 13,5 százaléka – közölte Akar. Hozzáfűzte azt is, hogy az önkormányzatok 14 ezernél több intézményt működtetnek, amelyek többsége Budapesten és a megyei jogú városokban van. Az Akar László által vázolt reformelképzelésekkel kapcsolatban Kósa Lajos debreceni polgármester elmondta: ma Magyarországon nem tapasztalható társadalmi szintű igény a kormányzati elképzelésekben szereplő régiók létrehozására, amelyet „mindenki imamalomszerűen szajkózik”, és amellyel valójában kipipáljuk a Brüsszelből érkező kívánságokat. Kósa kiemelte, hogy az NFT-ben szereplő források mindössze 18 százaléka jutna a régiókra, amelyek megszervezéséhez eddig négy eltérő kormányzati koncepciót ismert meg. Szerinte a régiós reformok hasonlítanak ahhoz a főzni nem tudó katonai szakácshoz, akinek elküldése helyett inkább a teljes konyhát rendezzük át. – A Gyurcsány-csomag nulla ahhoz képest, amit a Molnár-csomag nyújt – jelentette ki előadásában Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója. A kijelentés, magyarázza a portfolio.hu, a gyógyszerkassza hiánya fékezésére tervezett intézkedésekre utal, melynek törvényjavaslata a szakminiszter, Molnár Lajos nevéhez fűződik.