Tovább romlik a fizetési fegyelem

Aggasztó tempóban romlik a fizetési fegyelem Európában, és Magyarországon a helyzetet tovább rontják a nemrég életbe lépett, valamint a 2007-ben hatályossá váló megszorítások – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az ügyletek elhúzódása összességében csaknem 300 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar gazdaságnak.

Az unióban az egyes országok esetében igen eltérő képet mutat a nem vagy késve fizetés aránya, meglepő azonban, hogy hazánk jócskán lemarad a térségi átlagtól, és inkább a mediterrán országok „példáját” követi.
Magyarországra az is igen rossz fényt vet, hogy a fizetési határidők betartása nem a céges, hanem az állami szektorban a legrosszabb – mutatott rá az Európa 23 országában tevékenykedő követeléskezelő társaság magyarországi cégének vezetője. Hozzátette: egy év alatt kétszeresére nőtt a jogerős felszámolási eljárások száma, és a csak jogi úton behajtható követelések százalékos aránya 12-ről 22 százalékra emelkedett, miközben tovább nőtt az eljárások átlagos hoszsza is: utóbbi mutató immár megközelíti az egyéves időtartamot. Márpedig az idő függvényében meredeken csökken annak esélye, hogy a befektető visszakapja a pénzét, hiszen egy cég felszámolása során igen gyorsan elfogy a vagyon, és a későn érkezők könnyen lemaradnak. Magyar sajátosság az is, hogy a vállalkozások alig vetik be a késedelmi kamat fegyverét, nyilván az ügyfelek elvesztésétől való félelem miatt. Ezért égető szükség van gyors, hatékony és olcsó jogi eljárásokat szavatoló törvényekre – vélekedett a szakember.
A követelések sorsa nem csak a cégekre van hatással: a behajtatlan követelések okozta úgynevezett leírási veszteség javításával több mint 150 milliárd forintot lehetne visszaforgatni a gazdaságba, és a fizetési idők felgyorsítása is közel ugyanekkora pozitívumot jelentene. Jelenleg azonban éppen ellenkező irányú folyamatok zajlanak Magyarországon: a leírási veszteség aránya a 2005. őszi 2,4 százalékról 2,7 százalékra nőtt, miközben az EU 25-ök átlagában csupán 1,9 százalék. Bár ez apró eltérésnek tűnik, az Intrum Justitia számításai szerint mindez azt jelenti, hogy a leírási veszteség ellentételezéséhez egy egymilliárd forintos árbevételű uniós vállalkozásnak 19, egy magyarnak viszont 27 százalékkal kell növelnie árbevételét. Meredeken emelkedik az Intrum Justitiának kezelésre átadott tőke is: a 2005-ös 4,4 milliárdról közel 6 milliárd forintra nőtt, az átlagos tőke nagysága pedig 792 ezerről 1,012 millió forintra emelkedett. A követelések átlagos kora is emelkedik: a tavalyi 198 napról 224 napra. Az adatok ráadásul arról tanúskodnak, hogy minél nagyobb a tartozás értéke, annál inkább elhúzódik annak rendezése. Nőtt az egy ügyre jutó számlák darabszáma is, amit semmilyen gazdasági folyamat nem indokol.
Igaz, hasonló trendek rajzolódnak ki Európában is: a tízezer üzletember bevonásával Európa 25 országában lefolytatott felmérés (European Payment Index, EPI) szerint az EU teljes lejárt követelésállománya megközelíti a 250 milliárd eurót, ami megfelel Ausztria teljes GDP-jének, és folyamatosan nő a késedelmes napok száma is: a 2004-es 15,1 napról 2006-ra 16,8-ra. Az ezáltal okozott veszteség megközelíti a 25 milliárd eurót, ami Luxemburg éves GDP-jének felel meg.