Nem teszi lehetővé a minisztériumok többsége, hogy a magánszemélyek, civil szervezetek megismerhessék a készülő tervezeteket, ezért nem élhetnek azzal a törvény adta jogukkal, hogy változtatásokat javasoljanak – állítja a NOSZA Egyesület egy közelmúltbeli kutatásra hivatkozva. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerint a minisztériumoknak még azelőtt kellene közismertté tenniük – például a honlapjukon elhelyezniük – az előkészítés alatt álló jogszabályokat, mielőtt azok az Országgyűlés elé kerülnének – mondta el kérdésünkre Márkus Eszter, az egyesület elnöke. E törvény azzal a szándékkal készült, hogy a minisztériumokban ne őrizzék hétpecsétes titokként a készülő jogszabályokat. Ezzel szemben a gyakorlat az, hogy a hivatalok vagy el sem helyezik honlapjukon a szövegeket, vagy csak akkor, amikor azokon már nincs mód változtatni, csak a parlamenti vita során. Márkus Eszter szerint az a probléma, hogy a vonatkozó törvény túlságosan általánosan fogalmaz, és nem határoz meg határidőket, retorziókat. Arról rendelkezik például a jogszabály, hogy a beérkezett véleményeket összesíteni kell, azokat a szakértői véleményekkel együtt a jogalkotók elé kell tárni, de azt nem rögzíti, hogy milyen büntetésre kell számítania annak, aki ezt nem teszi meg.
A civil szervezet felmérése szerint a minisztériumok mintegy fele sérti a törvényt. Kirívó példa közülük is a Pénzügyminisztérium (PM), amely a jogalkotás nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A PM nem is jogszabálytervezeteket tesz fel a honlapjára, hanem már kész törvényeket. Márkus Eszter szerint ez az állapot alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért tervezik, hogy az Alkotmánybí-rósághoz fordulnak.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
