A Mine your own business nem más, mint egy propagandafilm, amelyet az a cég finanszírozott, amelyik óriási hasznot akar húzni a verespataki rombolásból – állítja Eugen David, a bányaváros fenntartható fejlődéséért küzdő Alburnus Maior Egyesület vezetője, akit mellesleg nem szólaltattak meg a „dokumentumfilm” készítői. John Passacantando, a Greenpeace amerikai elnöke és Stephanie Roth is keményen bírálta az alkotást, valamint a National Geographic földrajzi társaságot, amelynek természetvédő tevékenységéhez nem volt méltó ez a lépés. A svájci Roth verespataki munkásságáért épp az említett székházban vette át a Goldman környezetvédelmi díjat két évvel ezelőtt.
A filmet az ír Phelim McAleer, a Financial Times és a The Economis lapok volt riportere jegyzi, akinek szembe kellett néznie már azzal is, hogy a január 24-i bemutató előtt egy nappal 80 nemzetközi (köztük több magyar) zöldszervezet emelte föl egyöntetűen a hangját az alkotásban foglaltak és a ciántechnológia ellen. A Gabriel és az általa pénzelt film elleni hangulatot szemlélteti az a közvélemény-kutatás is, amelyet a román képviselőház internetes honlapján, a www.cdep.ro/rosia-montana oldalon indítottak. A román parlamenti képviselők októberi verespataki látogatása után életre hívott fórumon már hétezer hozzászóló írta meg a véleményét, és ez idáig 97 százalékuk ellenezte a ciános eljárással tervezett aranykitermelést. Indokaik között elsősorban az szerepel, hogy a beruházás pusztító hatással lenne a tájra, a kulturális örökségre, nem beszélve a lakosság kényszerű kitelepítéséről. Többen úgy gondolták, hogy a nemesfémbányászat engedélyezési folyamata csak a hatóságok „magas fokú korrupciója” miatt juthatott ilyen előrehaladott stádiumba, s ha a végén engedélyezni fogják a bányanyitást, az a „gyanú megerősítése” lesz.
Korábban Hegyi Gyula (MSZP) magyar európai parlamenti képviselő is jelezte, hogy az erdélyi-szigethegységbeli bánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal. Ennek kapcsán Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos megerősítette: az Európai Bizottság továbbra is nyomást gyakorol a frissen csatlakozott Romániára, hogy az minden körülmény között betartsa az uniós környezetvédelmi jogszabályokat a bánya engedélykérelmének elbírálásakor. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román bányavállalat beindítása még a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyására vár, miközben a beruházó Gabriel Resources már 200 millió dollárt költött a bányatervre.
Az egyre égetőbb verespataki helyzet rendezéséért kész szövetkezni az ügy érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nagy-Románia Párt (PRM). A kolozsvári Krónika információi szerint a két csoportosulás közös törvényjavaslatot fog benyújtani a projekt ellen. Gheorghe Funar szenátor, a PRM főtitkára szerint a törvény célja a verespataki ,, rablás” megállítása volna. Funar elmondta, hogy a törvényjavaslatot Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es kollégája javaslatára nyújtanák be a következő parlamenti ülésszak elején. – Elfogadhatatlan, hogy Európa legnagyobb arany- és ezüsttartalékait olyan cég termelje ki, amelynek még a tevékenységi körében sem szerepel a hasonló ércek bányászata – hangoztatta a volt kolozsvári polgármester, aki hozzátette: a terv megvalósulása valóságos ,,tömeggyilkosságot” jelentene Fehér és a környező megyék számára a mérgező cián miatt.
A verespataki környezetvédők is azt hangoztatják, hogy a magyarok által is lakott település többet profitálhatna az évszázados hagyományú kisipari bányászatból és az ökoturizmusból, mint a nyílt színi bánya megnyitásából. Álláspontjukat igazolja, hogy az észak-erdélyi Máramaros megye gazdasági okok miatt bezárt bányáit turisták látogatják majd, mint hírül adta az Erdélyi Napló. A megye idegenforgalmi hatóságai már meg is állapodtak a veszteséges bányák vezetőivel, hogy ott, ahol már nem éri meg folytatni a kitermelést, turistaútvonalakat alakítanak ki. Az idegenvezetést maguk a bányászok vállalnák, miután pár hónapos átképzésben részesültek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
