A génmódosított növények ügye ékes példája annak a politikai elfogultságnak, ahogyan az Európai Unió viszonyul Ukrajnához, figyelmen kívül hagyva az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontokat – közölte a Világgazdasággal Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a Magosz főtitkára. Az Európai Unió és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási megállapodásban
keleti szomszédunk ugyanis azt vállalta, hogy a génmódosított növényeket (GMO) rövid időn belül kivonja a termeléséből. E vállalás betartására pedig hatékony ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert épít ki.
Ehhez képest – világított rá Cseh Tibor – a vállalásait ezúttal sem tartotta be, a nyugati nyomásra kikényszerített jogszabályok pedig mindig is csak papíron léteztek. A gyakorlatban e téren semmi sem történt. Az uniós csatlakozás érdekében azonban most már konkrét lépéseket is kellene tenniük a GMO-tilalom terén (is), emiatt 2023 augusztusában egy újabb törvényt fogadtak el „az uniós szabályozáshoz való közeledésről”. Ennek – a 2017-es jogszabályukhoz hasonlóan – ismét része lett a GMO-mentesség célkitűzése, azonban a törvény hatálybalépését hosszú évekre elhalasztották. Az Európai Bizottság részéről pedig ezt ellenvetés nélkül elfogadták – mutatott rá a szakértő.
Elmondása szerint az ígéreteken túl egyelőre annyi információ áll az európai döntéshozók rendelkezésére, hogy a növényvédőszer-kereskedelem fele gyakorlatilag teljesen feketén zajlik Ukrajnában, emellett minden vállalásuk ellenére jelenleg is használják a génmódosított vetőmagokat a szója, a repce, a gabona termesztésében.
A szakértő szerint a szabályozási hiányosságok és az ellenőrzés szinte teljes hiánya miatt azonban jelenleg senki rendelkezik hiteles információkkal az ukrán GMO-használatról, csupán becslések állnak az uniós döntéshozók rendelkezésére.
A GMO-szennyezettség csökkentése technológiailag elvileg lehetséges, de az Európán kívüli példák azt mutatják, hogy a GMO-s vetőmagok használata szinte visszafordíthatatlan folyamatokat indított el: a génmódosított növények pollenje átterjedhet a nem GM-növényekre és azok keveredése is nagy eséllyel bekövetkezik például a tárolás vagy a feldolgozás során, így a szennyezettség már nem csak a földekre korlátozódik – világított rá a probléma súlyosságára Cseh Tibor András.
Az Európai Unióban jelenleg egyedül a MON810 kukorica termesztése engedélyezett kereskedelmi célra, amely rovarrezisztens tulajdonsággal rendelkezik. Ez a fajta a Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium génjét tartalmazza, amely védelmet nyújt bizonyos kártevők, például a kukoricamoly ellen. Azonban a MON810 termesztése nem egységesen megengedett az EU egész területén. Számos tagállam – köztük Magyarország, Franciaország, Németország, Ausztria, Görögország és Luxemburg – nemzeti tilalmat vezetett be a MON810 termesztésére, környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásokra hivatkozva. Ez a tilalom az EU jogszabályai által biztosított „védzáradék” (safeguard clause) alapján történt. Cseh Tibor András szerint az EU-ban a génmódosított növények termesztése emiatt rendkívül korlátozott mértékű. Az elmúlt években csupán néhány ország – főként Spanyolország és Portugália – folytatott MON810 kukoricatermesztést, együttesen nagyjából évi 40–100 ezer hektár körüli területen (az EU teljes földterülete 160 millió hektár). Tehát kijelenthető, hogy az EU-ban ez inkább csak kísérleti jellegű.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
