Az Agrárminisztérium (AM) szerint a többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozása szempontjából a legjelentősebb kockázat, hogy Ukrajna mint elmaradottabb ország csatlakozása jelentősen rontaná Magyarország nettó pozícióját, előbbre hozva a nettó befizetővé válás időpontját. A hazai agráriumra veszélyt jelenthet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése – mint az MFF második legnagyobb fejezete – minden alkalommal támadások kereszttüzében áll, folyamatosan védekező pozícióban a többi uniós prioritással szemben – írja a Világgazdaság.
Ukrajna a jelen szakpolitikai keretrendszerben, mezőgazdasági területe alapján a legnagyobb összeggel részesülne a KAP költségvetéséből.
A KAP jelenlegi logikája és struktúrája szempontjából az ukrán agrárium struktúrája és birtokmérete kevéssé illeszkedik az uniós modellbe. Míg az EU elsődleges célja a kis és közepes gazdaságok megerősítése, ahol az átlagos birtokméret 16 hektár, addig Ukrajnában az exportorientált nagybirtokok a jellemzők, egy átlagos gazdaság mérete ezer hektár körül mozog. Az AM szerint súlyos kockázat lehet, ha a teljes kereskedelmi liberalizáció előbb megy végbe, mint az állat- és növényvédelmi, állatjóléti előírásokra vonatkozó uniós sztenderdek átvétele.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz által készített elemzés szerint az ukrán területekkel a jelenleg 157 millió hektár támogatásra jogosult terület 40 millió hektárral bővülne, ami a 2021–2027-es időszakra a teljes uniós közös agrárpolitika finanszírozására elkülönített 387 milliárd eurós büdzsé csaknem egyharmadát vihetné el.
További részletek a Világgazdaság oldalán olvashatók.
