A magyar fiatalok saját tulajdonú otthonra és a családi adókedvezmények megtartására vágynak – derül ki a Szent István Intézet legfrissebb reprezentatív kutatásából.

Mint ismert, a kormányzat által nemrég bejelentett kedvezményes, a fiatalok első lakáshoz való jutását lehetővé tevő fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel kapcsán számos ellenzéki kritika jelent meg. Ezen kritikák az Otthon start program saját tulajdonú lakáshoz jutást támogató lehetőség helyett a tömeges bérlakásépítést szorgalmazzák.
A Szent István Intézet a kutatásában azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a lakhatási helyzetükről, milyen családalapítási terveik vannak, és hogyan ítélik meg az állami otthonteremtési és családtámogatási programokat.
Az első kérdés arra irányult, hogy a magyarok szerint az államnak melyik lakhatási formát kellene elsősorban támogatnia. Az eredmények egyértelműen mutatják a saját tulajdon iránti elköteleződést:
a válaszadók közel 60 százaléka a saját lakás vásárlásának támogatását tartja fontosabbnak, míg mindössze egyharmaduk helyezné a fókuszt a bérlakások építésére.
Csak a budapestieknek szimpatikusabb az albérlet
Ez a tendencia különösen erős a vidéken élők körében, ahol a válaszadók közel 70 százaléka a tulajdonszerzést részesíti előnyben, valamint a fiatalabb, 18–39 éves korosztályban, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka választja ezt. Ez arra utal, hogy a fiatalok számára a saját otthon a stabilitás és a
jövőtervezés egyik legfontosabb záloga.
Az összes demográfiai jellemző tekintetében egyedül a budapestiek körében magasabb (49 százalék) a bérlakásprogramot támogatók aránya, ami a nagyvárosi életforma és a magasabb ingatlanárak hatását tükrözheti.
Az intézet kutatásában arra is kitért, hogy a magyarok milyen formában tartják a leghatékonyabbnak a családok állami segítését: mindenkinek járó adókedvezmény formájában vagy csak a rászorulóknak nyújtott célzott támogatásként. Az eredmények egyértelmű társadalmi preferenciát mutatnak az univerzális, minden szülőnek járó adókedvezményekre. A válaszadók több mint 52 százaléka ezt a megoldást támogatná, szemben a 43 százalékkal, akik szerint a támogatásokat csak a rászoruló, szegényebb családoknak kellene folyósítani.