Parlamentet választ vasárnap Szerbia. Több mint 6,5 millió polgár szavazhat a húsz jelöltlistára, amelyből hat kisebbségi, ebből kettő magyar. Azok a pártok, illetve koalíciók kerülnek be a 250 tagú törvényhozásba, amelyek átlépik az ötszázalékos parlamenti küszöböt, kivéve a kisebbségi listákat, amelyek számára az úgynevezett természetes küszöb az érvényes (0,4 százalék), ami 50 százalékos részvételi arány esetében 13 300 szavazatot jelent, ennyi kell tehát egy mandátum megszerzéséhez.
A közvélemény-kutatások öt pártot, illetve koalíciót tartanak biztos befutónak (a kisebbségieken kívül). Ezek a Szerb Radikális Párt, a Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciója, a Liberális Demokrata Párt vezette négypárti koalíció és a G17 Plusz. Két párt pedig a parlamenti küszöbön áll, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerbia Ereje Mozgalom. A politikai befolyásolástól mentes fogadóirodák a legnagyobb esélyt a radikálisoknak adják, a második a Demokrata Párt. Ám ha arra szeretne valaki fogadni, hogy ki lesz Szerbia új miniszterelnöke, akkor megfordul a sorrend, s a legesélyesebb Bozsidar Djelics, a Demokrata Párt kormányfőjelöltje, a második a radikális Tomiszlav Nikolics, a harmadik pedig a jelenlegi kormányfő, Vojiszlav Kostunica. Ez is utal rá, hogy radikális győzelem esetén is demokratikus pártok koalíciója alakíthat kormányt.
Két tábor erőpróbája ez, kissé leegyszerűsítve a reformistáké és a nacionalistáké. A demokratikus, európai irányvételű tábor győzelmében bízik a nemzetközi közösség is, amely azt szeretné, ha Borisz Tadics pártja vezetné a kormányt. Elemzések azonban nem zárják ki, hogy a kormányalakításban ismét kulcsszerephez jut Kostunica, aki viszont nem határolódott el a radikálisoktól.
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
