Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik legérzékenyebb kérdése a mezőgazdaság, különösen azokban a tagállamokban, melyeknek az agrárium kiemelt nemzetstratégiai ágazat. Ukrajna mezőgazdasági szektorának újjáépítése a következő 10 évben 56 milliárd dollárba kerülne. További költséget jelentene 11 millió hektár termőföld aknamentesítése is. Ukrajna a közös agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettje lenne, megelőzve a mostani legtöbb forráshoz jutó Franciaországot is – írta a Világgazdaság.
Ukrajnának hatalmas mezőgazdasági potenciálja van. Termőterülete meghaladja az EU legtöbb tagállamát, mezőgazdasági termékei – különösen a gabonafélék – jóval olcsóbban állíthatók elő, mint az uniós átlag.
A becslések szerint az ukrán gabonatermesztés átlagosan harminc százalékkal, a kukorica termelése 25 százalékkal, a búzáé pedig csalnem negyven százalékkal kevesebbe kerül, mint az EU-n belül.
Ez nem csupán hatékonysági kérdés, hanem az eltérő szabályozási, munkabér- és környezetvédelmi előírások következménye is. Ez az árszintkülönbség jelenleg is érzékelhető, az ukrán gabona és faipari termékek már most komoly nyomást gyakorolnak a magyar mezőgazdaságra és faiparra. A helyzet tovább súlyosbodhat, ha az ukrán termelők – a közös piac részeként – kvóták és vámok nélkül értékesíthetnek az EU-n belül, miközben a termelési költségeik tartósan alacsonyak maradnak.
Ha Ukrajna teljes jogú taggá válik, az uniós agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő – még Franciaországot is megelőzve, mely jelenleg a legtöbb agrártámogatást kapja. Ez azt is jelenti, hogy más tagállamok – köztük Magyarország – agrárköltségvetése érdemben csökkenhet, vagy megosztottabbá válhat.
További részletek itt olvashatók:
