Kompenzációt kaphatnak az erőművek, ha a hazai energiapiac megnyitásával olyan szabályokat hoz az állam, amelyek alapján fel kell bontaniuk a Magyar Villamos Művekkel (MVM) kötött hosszú távú áramvásárlási megállapodásaikat – jelentette ki Gordos Péter, a gazdasági tárca főosztályvezetője egy tegnap rendezett energetikai konferencián. Gordos szerint a megállapodásokat azért kell felmondani, mert az erőművek nem viselnek üzleti kockázatot, a garantált átvételi rendszer pedig fékezi a valódi piac kialakulását. A főosztályvezető kifejtette, a szabályozás kellő időt hagy az erőműveknek arra, hogy a hosszú távú megállapodások felbontása után új szerződéseket kössenek.
A megállapodások jövője alighanem a hazai energiaszektor jelenleg létező legnagyobb kérdése. A szerződések felbontását tulajdonképpen az Európai Unió írja elő, de egyre több szakember vallja meggyőződéssel, hogy ezzel elszabadulhatnak idehaza a termelői árak, óvatosan kellene tehát eljárni. Úgy tűnik, mintha erre mostanában már a kormányzat is hajlana. Ezt sugallják legalábbis a konferencián szintén felszólaló GKM-es szakállamtitkár, Felsmann Balázs szavai, amelyek szerint az állam a piacnyitás után is erős MVM-et szeretne – márpedig az MVM legfőbb erejét a hosszú távú megállapodások adják. Felsmann elmondta azt is, a piacnyitás nem járhat azzal, hogy az ellátás szempontjából kedvezőtlen helyen élő, szegény kisfogyasztók számára sokkal drágábbá váljon az áram. Bár a szabadpiac alapvetően szabad árakat jelent, bizonyos területeken a liberalizáció után is megmarad az állam ármegállapító szerepe. Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője elmondta, továbbra is szabályozott lesz a rendszerhasználati és a csatlakozási díj, illetve az egyetemes szolgáltatás tarifája.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
