Nyolcszáz gyakorló közbeszerzési szakértő közül harminc bizonyult megfelelőnek a szigorú szakmai zsűri előtt. A lapunk birtokába került dokumentum szerint rendkívül alacsony színvonalú a magyar közbeszerzési szakértők képzettsége. A Magyar Közbeszerzési Társaság ajánlott szakértői listájára való felkerülés érdekében 2004-ben 800 gyakorló, vagyis működési engedéllyel és napi gyakorlattal rendelkező közbeszerzési szakértő jelentkezett. Amikor megtudták a szakemberek, hogy felvételi vizsgán kell részt venniük, ez a szám lecsökkent száznegyvenre. A vizsga írásbeliből és szóbeliből állt. Szóbelire csak azok kaptak meghívást, akik sikeresen teljesítették az írásbeli vizsgát. Az írásbeli vizsga után száznegyven vizsgázóból csupán hetven pályázó maradt, a szóbelin pedig mindössze harmincan feleltek meg a követelményeknek. Vagyis nyolcszáz jelentkező közül mindössze ennyi bizonyult alkalmasnak, ami kevesebb, mint négy százalék. A számszerű eredményeknél is elkeserítőbbek voltak a szakértők morális megnyilvánulásai – mondta el kérdésünkre Várday György, aki a minősítés idején a Magyar Közbeszerzési Társaság elnökeként bírálta el a vizsgázókat. A sikeres írásbeli vizsgát tevőknek ugyanis majd ötöde olyan választ adott, hogy „nem kell a Kbt. előírását betartani, Magyarországon így működik a törvény, az a fontos, hogy az ajánlatkérők (vagy az ajánlattevők) érdekeit képviselje a szakértő, teljesen mindegy, hogy milyen módon és eszközökkel”.
Az utóbbi években rohamléptekben folyik a hiányos képzettségű közbeszerzési szakértők reprodukálása – állítja Várday. A jelenleg hatályos szabályok szerint az akkreditált, mintegy két tucat képzést és vizsgáztatást végző intézményben viszonylag rövid idő alatt – fél–egy év alatt, hétvégente néhány órában – megszerezhető az OKJ-s bizonyítvány. Aki fel akar kerülni a Közbeszerzések Tanácsának szakmai listájára, annak emellett még konkrét eljárásokban való részvételt is kell igazolnia. Vagyis csak papír kérdése az egész, „élő ember” nem látja-hallja a jövő közbeszerzési szakembereit – fejtegette Várday, aki szerint a gyakorlat igazolása nem gond egy olyan országban, ahol korrupcióval szinte minden megoldható. Ennél is nagyobb baj, hogy a képzés elmélet- és nem gyakorlatközpontú. Az oktatók többsége jogász, aki ismeri a törvényt, de nincs tisztában a beruházások műszaki követelményeivel. Ebből következően a frissen végzett közbeszerzési szakértők és referensek is csak a formulákat ismerik, a tartalmat nem. Várday szerint komoly egyetemi műhelyekben kétéves posztgraduális képzés során kellene szárnyra bocsátani a leendő tenderszakértőket. Ennek hiányában félő, hogy az uniós pénzek a szakszerűtlenül lebonyolított pályázatok miatt nem kerülnek Magyarországra, illetve ha az összegeket ki is fizetik a pályázóknak, az EU-bürokrácia később mégis visszavonja a pénzt. Így aztán beigazolódik a jóslat, amelyben az egyik uniós bővítési felelős azzal nyugtatta a régi tagállamok vezetőit, nem kell félni a bővítéstől, a piac növekszik, de a fejlesztési pénzeket az új tagok nem fogják tudni felhasználni. Várday György szerint a 8000 milliárd forint meglehetősen sok tanulópénz lesz a közbeszerzési szakértők hiányos képzéséért.
origo.hu
Óriási bajban a baloldali pártok, mindent elkövetnek, hogy átverjék a választókat
