Bár a rád kivetett adó az alaptörvénybe ütközik, az év első két hónapjára azért fizesd meg – az AB keddi döntése után ezt üzeni a kormány a magyar vállalkozásoknak. Ebben a szellemben az első nyilatkozatot Veres János pénzügyminiszter tette a határozat keddi nyilvánosságra hozása után néhány órával, amikor hangsúlyozta: a taláros testület döntése a kihirdetés napján, vagyis február 27-én lépett életbe. A köztelevízió tegnap reggeli műsorát nézők már azzal szembesülhettek, hogy a pénzügyi tárca vezetője kerek perec bejelentette: az adófizetési kötelezettséget az AB az év eleje és a kihirdetés napja közötti csaknem két hónapra nem semmisítette meg, vagyis a kormány ebből az időszakból még számít bevételekre a kifogásolt adónemből is.
– Annyiból valóban csalódás az AB határozata, hogy abban semmilyen eljárásjogi útmutatás nem szerepel, és a visszamenőleges hatály is kimaradt belőle – értékelte a fejleményeket lapunknak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének fővárosi elnöke. Szerinte ez arra utal, hogy az AB nehezen birkózik meg a sokszor valóban zavaros adójogszabályokkal. A szakember egy tegnapi vállalkozói fórumon rámutatott: a határozathoz kapcsolódó egyik alkotmánybírói különvéleményben az szerepel, hogy lévén az iparűzési adó (ipa) is az árbevételre épül, ezen az alapon az elvárt adó is hatályban maradhat. – A dokumentum már-már úgy fogalmaz, hogy vállalható a minimálisan elvárható adó, hiszen nehezen hihető, hogy egy veszteséges, egymillió forintos árbevételű cégnél ne akadna 3200 forint még egy kis adófizetésre – emelte ki Ruszin Zsolt. (Az összeg azért ennyi, mert az elvárt adó a kiadásokkal csökkentett bevételek két százalékára ró ki 16 százalékos adókulcsot.)
*
Lehet, hogy a történetnek még lesz folytatása, ugyanis a bírák a hatályon kívül helyezett szabályozás fő hibájaként említik, hogy nem ad lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére. – Ha tehát egy ezt szavatoló, a valóban veszteséges vállalkozások mentesítését szolgáló passzus kerülne a törvénybe, akkor már jogszerű volna az adónem? – vetette fel Ruszin, aki szerint azonban nem lehet olyan szabályozást készíteni, ami megfelelne e céloknak.
Az elvárt adó az eddigi közel két hónap után nem szedhető be, hiszen a törvényben adóévi bevétel szerepel, ami jelen esetben megegyezik a naptári évvel, vagyis részleges fizetésre nincs lehetőség – vélekednek ugyanakkor szakértők. Így értékeli a helyzetet Rubovszky György KDNP-s képviselő, az egyik indítvány készítője is, aki azonban leszögezte: a szabályozás nyilván nem február 27-én vált hirtelen aggályossá, hanem hatálybalépése óta az. Önkényeskedés, ha a kormány ennek ellenére ragaszkodik az adó megfizetéséhez – tette hozzá.
– Lehetséges, hogy a kormány talál arra módot, hogy a közel kéthavi adót befizettesse a vállalkozásokkal, ehhez azonban új szabályokat kell bevezetni a hatályon kívül helyezett passzus helyett. Ám igen kínos volna, ha az állam egy alkotmányellenes szabályozás érvényesítése érdekében még új törvényeket is hozna, és biztosra vehető, hogy ezek az új rendelkezések ismét az AB előtt végeznék – vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Bár Veres János szavai valóban ilyen kormányzati lépéseket vetítenek előre, ajánlatos volna, ha idővel ők is belenyugodnának az adónem bukásába – tette hozzá. Főleg, hogy mindezek hozadéka 5-6 milliárd forint lehetne, és a kieső, maximum 55 milliárd forint pótlására egyszerűbb módszerek is adódnak. Ilyen lehet a különadó egy százalékpontos emelése, valamilyen új társasági adónem bevezetése, vagy a tőkére és vagyonelemekre vonatkozó illetékek felsrófolása, igaz, ezek legkorábban a nyáron léphetnének életbe. Tény, hogy a kormány többszörösen megígérte: az ingatlanadón kívül idén sem adóemelésre, sem új adók bevezetésére nem kerül sor. Lehetséges tehát, hogy az AB-döntés végül az ingatlanadó mértékének növekedésében jelenik majd meg, ebből viszont legkorábban 2009-ben folyhat be bevétel. Járható út volna még az ellenőrzések hatékonyságának javítása, valamint az állami kiadások visszafogása – tette hozzá Zara László. Az utóbbi várakozás londoni elemzőházaktegnapi értékeléseiben is felbukkant.
További dilemma, hogy az AB csak a társas vállalkozások vonatkozásában semmisítette meg az elvárt adót, az egyéni vállalkozókat ez a jövőben is terhelné, mivel a rájuk vonatkozó passzus nem a hatályon kívül helyezett társasági, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szerepel.
– Igaz, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének figyelmét ez a passzus sem kerülte el, és beadványuk nyomán már készül az AB határozattervezete – árulta el lapunk kérdésére Sereg András, a testület szóvivője.
Bár tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke is azt követelte, hogy az elvárt adót az első két hónapra ne kelljen befizetni, a már befizetett adót pedig a kormány térítse vissza, a pénzügyminiszter egyelőre hajthatatlannak tűnik. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón lapunk kérdésére, miszerint nem hat-e a jogbizonytalanság irányába, hogy a vállalkozásokat egy alkotmányellenes adó fizetésére kötelezik, Veres János úgy válaszolt: az AB határozott így, a testület döntése ellen pedig senkinek nincs fellebbezési joga. Hozzátette: a kieső bevételek pótlására a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közösen dolgoz ki javaslatokat, amelyeket a kormány a jövő heti ülésén tárgyal meg. Arra a kérdésre, hogy újabb adóemeléssel kívánják-e pótolni a kieső összeget, Veres mindössze annyit közölt, hogy több lehetséges megoldáson gondolkoznak, a bevételnövelés csak az egyik ezek közül.
origo.hu
Lánczi Tamás az átláthatósági törvényről: Akinek nincs takargatnivalója, nem kell félnie a retorziótól
