Megkezdődtek a bezárások

Tegnap 38 postahivatal zárt be, március 1-jén további 65 húzza le a rolót, jövőre pedig ezret adnak vállalkozásba: az állami vállalat karcsúsítással készül a 2009-ben esedékes piacnyitásra. A liberalizáció elhalasztásáért minden követ megmozgatnak a magyar és nem magyar lobbisták.

Harmincnyolc postahivatalt zárt be a Magyar Posta Zrt. tegnap a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban. Olyan egységekről van szó, amelyek levélforgalma nem indokolja fenntartásukat – mondta lapunknak Tomecskó Tamás, a cég szóvivője. Budapesten például a Váci út 77., az Orczy út 44. vagy a Kossuth tér 11. szám alatt található szolgáltatóhelyekről van szó. Utóbbi a földművelésügyi minisztérium épületében elhelyezett kirendeltséget jelenti. A következő lépésre várhatóan 2008-ban kerül sor, amikor ezer postát adnának át vállalkozásba. Egy postahely éves üzemeltetési költsége több millió forint, vállalkozói formában mindez körülbelül a felébe kerülne a cégnek.
– A hálózat karcsúsításával a vállalat a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára készül – mondta Tomecskó Tamás. A jelenlegi forgatókönyv szerint 2009. január 1-jétől valósul meg a nyitás az Európai Unióban. A tervezett lépés halasztásáért több ország lobbizik. A magyar európai parlamenti képviselők közül a néppárti Barsiné Pataky Etelka például Charlie McCreevyt, az unió belső piacért felelős biztosát győzködte a közelmúltban. A jelenleg érvényes uniós postai szabályozás módosítása várhatóan májusban kerül az Európai Parlament napirendjére. Barsiné kifejtette, hogy az uniós verseny bevezetése csak akkor lehetséges, ha eközben sikerül megőrizni a magyar postai szolgáltatás hagyományosan magas színvonalát, a szolgáltatás biztonságát. A Magyar Postának az az érdeke, hogy a teljes piacnyitás ne 2009-ben, hanem három évvel később történjen. A magyarok mellett számos európai nemzeti postacég – köztük a francia, az olasz, a belga, a lengyel – is azon az állásponton van, hogy 2011–2012-re kell halasztani a teljes postapiaci liberalizációt.
A piacnyitás után a Magyar Posta kemény konkurenciaharcra számíthat. – A brit példa piacvesztést vetít előre – mondta Tomecskó Tamás. Az Egyesült Királyságban a liberalizálás után az állami cég elvesztette húsz legnagyobb megrendelőjét, miután a fő konkurens tíz százalékponttal alacsonyabb árat ígért az ügyfeleknek. Tomecskó szerint a magyar cég súlyos helyzetbe kerülne, ha elvesztené húsz legnagyobb megrendelőjét. Ezek sok ezer számlalevelet postáznak egyszerre, és biztosítják a cég levélforgalomból származó bevételének túlnyomó részét. A Magyar Posta számíthat arra, hogy a liberalizáció után a nagy gyorspostai szolgáltatók – a TNT, a DHL, az UPS, a GLS – versenybe szállnak az 50 gramm alatti, vagyis a hagyományos levélpostai küldemények piacán, ahol ma még monopóliumot élvez az állami cég.