Tavaszra készül a programszervezők szerint a csillebérci tábor: túrákkal, vetélkedőkkel várja az érdeklődőket. A Fővárosi Bíróságon (FB) ugyanakkor hamarosan két szálon is folytatódhat a hajdani vagyonátmentés ügye. Az FB polgári tanácsa a tervek szerint hamarosan rendelkezni fog arról, hogy a negyvenhat hektáros természetvédelmi területre vissza kell jegyezni a magyar állam tulajdonjogát. A büntetőtanács pedig kitűzi a fellebbviteli tárgyalást Rácz Péternek, a Magyar Úttörők Szövetsége ügyvezető elnökének büntetőperében.
A polgári perben ügydöntő körülmény volt az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intézőbizottsága által 1957 márciusában létrehozott Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) XII. kongresszusa 1989. április 22-én megszűntnek nyilvánította az ifjúsági szervezetet. A korabeli megfogalmazás szerint ugyanekkor a KISZ bázisán létrehozták a Demiszt, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget. Ezt követően 1989. június 27-én a Magyar Úttörők Szövetsége tulajdonul kapta a negyvenhat hektár alapterületű csillebérci tábort. Erről két megállapodás készült, mindkettőt Nagy Imre első titkár írta alá. Az egyik dokumentumon a KISZ Központi Bizottságának, a másikon pedig a Demisz gazdasági osztályának pecsétje szerepelt.
Az ingyenes vagyonjuttatásról szóló két szerződést az úttörőszövetség másnap, június 28-án benyújtotta a földhivatalhoz. A többéves ügyhátralékkal küszködő hivatal a tulajdonjogot két nap múlva, június 30-án átírta az úttörőszövetség nevére. A következő napon, 1989. július 1-jén hatályba lépett az az új törvény, amely szerint az állami tulajdonú ingatlan kezelője a továbbiakban már nem élhet eddigi lehetőségével, s a gondjaira bízott ingatlant nem idegenítheti el.
A sietős szerződéskötés hiábavalónak bizonyult. A Fővárosi Bíróság 2004. február 25-én semmisnek nyilvánította a KISZ KB-nek az úttörőszövetséggel kötött megállapodását. A döntés indoka szerint az ajándékozó, a KISZ a dokumentum aláírásakor már nem létezett. A Demisz nevében is hiába írta alá a szerződést a szervezet vezetője, hiszen ez az ifjúsági alakulat nem volt jogutódja a KISZ-nek. Az 1968-ban a KISZ kezelésébe adott állami tulajdonú úttörőtábort tehát a Demisz sem ajándékozhatta el.
A Fővárosi Bíróság mindezek miatt elrendelte, hogy töröljék az ingatlan-nyilvántartásból az úttörőszövetséget: az összes jog a magyar államot illesse meg. Ezt a döntést 2004. szeptember 17-én a Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta. Kinyilvánította ugyan, hogy a már nem létező KISZ-nek az úttörők javára szóló ajándékozása érvénytelen, ám úgy határozott, hogy ennek konzekvenciáit csak további vizsgálódás után lehet levonni. A Fővárosi Bíróságnak e célból új eljárást kell lefolytatnia. Tisztáznia kell azt is, hogy az úttörőszövetség milyen magántársaságokkal kötött szerződéseket azt követően, hogy a KISZ-től 1989 júniusában – papíron – ajándékba kapta a 46 hektáros területet. Az elsőfokú polgári tanácsnak elemeznie kell: milyen cégek és milyen címen szerződtek a Magyar Úttörők Szövetségével. S vajon szerezhettek-e tulajdonrészt vagy jelzálogjogot. Ilyen igényt három szervezet jelentett be: a Bau-Bérc Kft., a Mobilber Kft. és a hajdan hitelt nyújtó egyik bank helyébe lépő Magyar Követeléskezelő Rt. Az ügyben mind alperesként vesznek részt. A táblabíróság az 1997. évi ingatlan-nyilvántartási törvénynek abból a rendelkezéséből indult ki, hogy aki jóhiszeműen és pénzért szerzi meg az ingatlant, az akkor is tulajdonossá válik, ha az eladó valójában nem volt tulajdonos. Ez úgy értendő: bár az úttörőszövetség nem vált tulajdonossá, hiszen a KISZ-szel kötött szerződését érvénytelenné nyilvánították, az úttörőszövetséggel szerződő cégek tulajdonossá, hitelezővé válhatnak. Ez a jogértelmezés mára megdőlt. Az AB ugyanis a lakásmaffia elleni fellépés részeként tavaly megsemmisítette az ingatlan-nyilvántartási törvénynek a tábla ítéletében szereplő passzusát. Az AB döntése így valószínűleg kihúzza a talajt, pontosabban a tábort az úttörőszövetség és üzletfelei alól. Az ingatlant érintő jogokat feltehetőleg visszajegyzik az állam javára.
Kérdés azonban, mit kezdene a magyar állam a több milliárd forint értékű természetvédelmi területtel. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy a felbecsülhetetlen fontosságú budai parkot – a hűvösvölgyi honvédségi ingatlanok és a lipótmezői elmeklinika ingatlanjaihoz hasonlóan – a kincstár áruba bocsátaná, rögzítenünk kell: már van pályázó a táborra. Csillebércet a perfolyam kezdete óta magának követeli a XII. kerületi önkormányzat. Információnk szerint a Hegyvidék helyhatóság beavatkozóként továbbra is részt vesz az eljárásban. Azért küzd, hogy a bíróság teljes egészében ítélje az államnak a tulajdonjogot, mert egy ilyen döntés után a hatályos törvények alapján az önkormányzat perben is felléphetne a tábor megszerzéséért. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a korábban kezelő nélkül maradt állami vagyont a helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
