Az egyetem és Havas nyert a tandíjperben

Jogszerűen szedett pénzt az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóktól a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete – állapította meg tegnapi ítéletében a Szegedi Városi Bíróság.

Munkatársunktól
2007. 03. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lehetőséget adtak a jogszabályok a Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), hogy Budapest Média Intézetében (BMI) pénzt kérjen a hallgatóktól – így döntött tegnap a Szegedi Városi Bíróság. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az SZTE égisze alatt a fővárosban működő, Havas Henrik televíziós nevével fémjelzett újságíróképzésen az államilag finanszírozott formában tanuló hallgatóktól fejlesztési hozzájárulás címén félévente 80-90 ezer forintot szedtek be. A felperes egy olyan diáklány volt, aki 2000 és 2004 között tanult a BMI-ben, jelenleg az ELTE magyar szakos hallgatója.
A bíróság az ítéletében azt állapította meg: a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyetemek a képzési követelmények közt nem szereplő szolgáltatásokért különdíjat kérjenek a hallgatóktól. A bíróság úgy véli: a budapesti iskolában lényegesen több szolgáltatást kapnak a diákok, mint a Szegeden folyó, szintén levelező képzésen, így ez többletnek minősül, tehát pénz kérhető érte.
A bíróság arra is felhívta a figyelmet: az egyetem és a diák között nem szerződéses, hanem hallgatói jogviszony jön létre. Ez azért fontos, mert a felperes keresetében a szerződés érvénytelenítését és az általa hat félév alatt befizetett 860 ezer forint és kamatai visszafizetését kérte.
A bíróság szerint az egyetem bebizonyította, hogy milyen többletszolgáltatást nyújtott: emelt óraszámban történik a budapesti hallgatók képzése, akik több szakirány és több tantárgy közül választhatnak, ráadásul a technikai színvonal is lényegesen magasabb. A bíró szerint a felperesnek mindezzel tisztában is kellett lennie, hiszen a felvételi tájékoztatóban ezt az egyetem közzétette.
Kotroczó Béla, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetés után közölte: fellebbeznek, ám azon sem lepődne meg, ha az ügy végére a Legfelsőbb Bíróság tenne pontot egy felülvizsgálati eljárás keretében. Szerinte ugyanis szerződéses jogviszony volt a hallgató és az egyetem között, erre utal a többletszolgáltatás kifejezés is, illetve az, hogy az egyetem következetesen teljesítési segédnek hívja Havas Henrik cégét. – Ezek a kifejezések ugyanis a szerződéses jogviszonyban ismertek – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.