A tavaly karácsony előtt kirobbant M.E.G.A.-élelmiszerbotrány – nem utolsósorban a média megkülönböztetett figyelmének köszönhetően – nagy figyelmet irányított azon jogi és ellenőrzési hiányosságokra, amelyek miatt nemegyszer emberi fogyasztásra alkalmatlan étel kerülhet szupermarketek polcaira, onnan a bevásárlókosárba, majd az asztalra. Az emberek (fogyasztók) kiszolgáltatottságának és megvezethetőségének mérséklésére Európai Unió-szerte kemény küzdelem folyik, ami a jogalkotás, ellenőrzés, szankcionálás és nem utolsósorban az oktatás eszközeivel hatalmas erőfeszítések árán ugyan, de komoly eredményeket produkál. Magyarországon más a helyzet. A 2007-es költségvetés többek között a fogyasztóvédelmet ellátó szervezetektől is komoly pénzt von el. A felügyelőségek munkatársainak száma drasztikusan csökkent, miközben maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bőszen hangoztatja a „szántóföldtől az asztalig” nyomon követhetőségre vonatkozó Európa-szerte honos irányelvet. Oktatás és fogyasztói jogtudat kialakítása, jogalkotás, ellenőrzés, érdekképviselet – mekkora lemaradással kell szembe néznünk?
Oktatás és fogyasztói jogtudat
Közismert, hogy a kelet-közép-európai országokban a fogyasztói jogtudat alacsonyabb, mint az Európai Unió régi tagállamaiban, ezért a fogyasztói tudatosság fejlesztése elemi érdek volna. A szakma egyöntetű véleménye szerint hatékony fogyasztóvédelemről a fogyasztók ismereteinek fejlesztése és a fogyasztók oktatása nélkül nem beszélhetünk. Ezt felismerve már uniós csatlakozásunkat megelőzően történtek kormányzati lépések. A történeti tényszerűség kedvéért érdemes felidézni, hogy a jogalkotó első ízben egy 1999-es kormányhatározatban rendelkezett a fogyasztóvédelmi politika koncepciójáról. Ez azonban semmilyen időszakot nem jelölt meg, szemben egy 2003-ban készült határozattal, amelynek az elnevezése A II. középtávú, 2003–2006-ig szóló fogyasztóvédelmi politikáról volt. Ez utóbbi kifejezetten rendelkezett a fogyasztóvédelmi oktatás kiterjesztéséről is a fogyasztók és a vállalkozások felé. A kormányhatározat állam általi értékelésére, az abban foglalt feladatok végrehajtásának ellenőrzésére, és azok elmaradása miatt a szükséges intézkedések megtételére sajnálatos módon azonban nem történtek lépések, pedig nem nehéz belátni annak szükségességét, hogy már általános iskolában a tudatos vásárlói magatartással kapcsolatos ismeretekkel kell(ene) felruházni a felcseperedő nemzedékeket is. Vásárolni tanítani és tudni, hogy mit és miért vesz az ember, az adott termék megvásárlásának milyen manifeszt és látens következményei lehetnek. A nemzeti alaptanterv kerettantervében kapott helyet a tudatos vásárlói magatartásra való nevelés, ami azt jelenti, hogy az egyes oktatási intézmények dönthetik el, kívánnak-e például a szexuális felvilágosítás vagy a drogprevenció szintjén foglalkozni a témával, vagy – ami a gyakoribb – említést sem tesznek róla. Ezzel a fogyasztói tudat kialakításának terén az újonnan az EU-hoz csatlakozók nem oly erős mezőnyének is a végén kullogunk.
Jogalkotás és ellenőrzés
A fogyasztóvédelmet – ezzel együtt az élelmiszer-biztonságot – felügyelő állami intézményrendszer struktúrája és működése számos kívánnivalót hagy maga után. Az említett határozat egyik fő célkitűzése az egységes magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítása. Ezzel szemben 2007-re, a nagy vihart kavart élelmiszer-átcímkézési botrány után a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek létszáma a kormányzat tevékenysége miatt zuhanórepülésbe kezdett. Mindeközben a jogszabályi háttér a többszörösére duzzadt, és a piaci szereplők száma is növekedett. A helyzet több éve tartó kaotikusságát jól mutatja az is, hogy míg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a Kiss Péter vezette Szociális és Munkaügyi Minisztérium alá tartozik, a területi felügyelőségek felett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium diszponál.
Az élelmiszer-biztonság ellenőrzése esetében különösen nagy zűrzavart okoz, hogy a fogyasztóvédelemben nemcsak egy felügyeleti szerv jár el, hanem több, egymástól független hatóság is ellát ebbéli feladatokat. – A párhuzamos hatáskörök nem ritkán ahhoz vezetnek, hogy egyszerre több, vagy – ami sajnálatosabb – egy hatóság sem jár el hatáskörén belül – fogalmazta meg aggályait Koszorús László, a Fidesz fogyasztóvédelemért felelős szakpolitikusa. Példaként az ellenzéki honatya a különféle élelmiszer-ipari termékek ellenőrzését említi: a hús minőségét a főállatorvos hatásköre alá tartozó Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás látja el, míg a hús tárolását a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. Ez utóbbi vizsgálja az ásványvíz vagy a kenyér minőségét is, míg a zöldségeket már a növényvédelmi felügyelet ellenőrzi. Ezek mellett a higiénia ellenőrzéséért az ÁNTSZ felel.
Az unió régi tagállamaiban a szántóföldtől az asztalig elvet igyekeznek követni, ennek a szemléletnek megfelelő hatékony ellenőrző rendszerek már kiépültek és aránylag jól működnek. Érdemes volna tehát máshol jól bevált rendszerek átvételén elgondolkodni, mint ahogy teszik azt Romániában vagy Szlovákiában. Mindemellett meglévő törvényeink is változtatásra szorulnának. A Btk. alapján ha valaki illegálisan főz pálinkát, s így nem tesz eleget adókötelezettségének, azt egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják az adócsalás mértékétől függően, addig öt-hat kamionnyi élelmiszer átcímkézéséért csak egytől három évig terjedő börtönt szabhatnak ki. Ez utóbbi esetben azonban mindeddig csak pénzbüntetéssel megúszták; az évente több milliárd forintot forgalmazó M.E.G.A.-t például mindössze hatvanmillió forintra bírságolják. – Ez tetemes aránytalanság, ezért a Fidesz még decemberben kezdeményezte a Btk. büntetési tételeinek sürgős emelését. Ezt azonban a kormányoldal indoklás nélkül söpörte le az asztalról, ami számunkra azért érthetetlen, mert a szigorítás egy fillérjébe sem kerülne az államnak, viszont családok, emberek százezreinek valamivel nagyobb biztonságot jelenthetett volna – érvelt Koszorús, aki a most alakuló élelmiszer-biztonsági eseti bizottság alelnökeként hozzátette: mind az oktatás, mind a szervezeti átalakítás, mind pedig a Btk. szigorítása terén lesznek javaslataik.
Mesterházy Attila, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese, a bizottság tagja a szigorítási javaslat lesöprését érdeklődésünkre azzal indokolta: az MSZP nem támogatja a törvények „píárfogásgyanús mazsolázását”, a jogszabályok rendszerszerű újragondolását viszont elképzelhetőnek tartja, csakúgy, mint a felügyeleti szervek összehangolt és egységes irányítását. A szocialista szakpolitikus ugyanakkor elismerte: szakállamtitkárként sem tudta elérni, hogy a fogyasztóvédelmet ellátó szervezetek feletti diszponálás egy minisztérium alá kerüljön. – Az élelmiszer-biztonsági eseti bizottság egyik fő célkitűzése, hogy a különböző hatóságok jogköreit és a szankciókat egyértelműen meghatározzuk, ezekkel kapcsolatban javaslatokat fogalmazzunk meg – fejtette ki az ellenzéki törekvésekkel egybehangzó céljait Mesterházy. Nyugaton jól bevált modellek esetleges átvételéről – ahogy azt szomszédaink teszik – azonban nem tett említést a szocialista politikus.
Érdekképviselet
Hazánkban a fogyasztói érdekek képviseletét civil szervezetek igyekeznek ellátni, amelyek igen nehéz helyzetbe kerültek azzal, hogy az állami szervezetrendszer „kivonult a fogyasztó egyedi problémájának ügyintézéséből és elbírálásából. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) egy – az említett 2003-as kormányhatározat megvalósítását elemző – tanulmányában arról tájékoztat, hogy az állami szerepvállalás hiányában évek óta aránytalanul nagy teher hárul a fogyasztóvédelmi civil szervezetekre és a fogyasztói jogviták elbírálásával foglalkozó békéltető testületekre. A kormányzat jelenlegi célja a fogyasztóvédelem társadalmasítása, amely többek között a szakszervezetek fogyasztóvédelembe vonásával valósulna meg. A FEOSZ álláspontja szerint azonban a szakszervezetek feladata a munkáltató és munkavállaló közötti vita esetén a munkavállalók érdekeinek védelme a munkáltatóval szemben. Míg a fogyasztóvédelem – különös tekintettel annak rendkívül szerteágazó területeire – egyetlenegy ízben sem kapcsolódik a munkajog területéhez. A szakszervezeteknek a fogyasztóvédelembe történő bevonására semmilyen szakmai érv nem hozható fel, vagyis szakmailag elhibázott lépés. Álláspontjuk szerint a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket a források növelésével kellene inkább erősíteni.
A FEOSZ álláspontjával szemben azonban Mesterházy Attila úgy véli: a fogyasztóvédelem társadalmasításával a szakszervezetektől az egyházakig bármilyen szervezet elláthat fogyasztói felvilágosítást, tájékoztatást vagy érdekképviseletet, hiszen ezeket is fogyasztók alkotják. A kormányoldal szerint meg kell vizsgálni, hogyan tud kevesebb ember kevesebb kormányzati ráfordítással hatékonyabban dolgozni a fogyasztóvédelemben, míg az ellenzék kritikusai attól tartanak, hogy maholnap Európa élelmiszer-szemétlerakójává válik Magyarország. A kádári „a krumplileves legyen krumplileves” gondolat pedig új értelmet nyer, miközben a hullámok összecsapnak a fogyasztóvédelem felett.
Kiss Péter: ez bizony gáz. A kormány új fogyasztóvédelmi koncepciójának főbb irányvonalai között szerepel a nyilvánosság erejének tudatos felhasználása, a fogyasztóvédelmi hatóságok erősítése (ezzel együtt az elrettentően magas büntetések gyakorlata) és a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tegnap tartott közös konferenciáján elmondta, tíz napon belül felkerül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjára a fogyasztóvédelmi politika tervezete, amely a 2007 és 2013 közötti időszakra tartalmazza majd az alapkoncepciót. Jelenleg a fogyasztóvédelem főbb irányainak kijelölése történik, de a miniszter ígérete szerint a tervezetet véleményezhetik majd az érintett szervezetek és az állampolgárok is. Az ellenőrző hatóságok megerősítését azért tartják fontosnak, mert a társadalmi felhatalmazást a szemléltető esetek és az ezzel járó büntetések nyilvánosságra hozatala adja. A miniszter hozzátette: a fogyasztóvédelem pozitív példáit is be kell mutatni.
Egy civil fogyasztóvédő felvetésére az utóbbi idők gázszámlázási botrányaival kapcsolatban Kiss Péter megjegyezte: „ez bizony gáz”. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az ügyet Magyar Energiahivatal feladata rendezni, így a fogyasztóvédők csak érintőlegesen foglalkozhatnak a témával. (T. K.)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
