Félelemben, bizonytalanságban élnek és dolgoznak a közszféra, ezen belül pedig a közigazgatás munkavállalói. A kormány és a miniszterelnök folyamatosan támadja a közigazgatást, miszerint itt két kézzel szórják a pénzt, az elvégzett munkával pedig senki sem elégedett. Ezek az általánosított vélemények sértők, főként, hogy a kifogások konkrét okai nem vagy csak alig ismertek – véli Fehér József. Miközben az államreform-bizottság már régóta dolgozik, semmiféle konkrét, koncepcionális elképzeléssel nem állt még elő. Mindössze elképzelések szivárogtak ki, melyek lényege, hogy a közszolgálatban sokkal kevesebb ember, sokkal kevesebb pénzért, sokkal többet dolgozzon – hangsúlyozta az érdekvédő. A közszolgálat hagyományos alapértéke, hogy az itt dolgozók a versenyszférához képest alacsonyabb jövedelmet, viszont nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot kapnak. Az érdekvédő szerint a kormány csak az alapértékek kikezdéséig jutott, mondván: mindez nem piackonform, nem felel meg a versenyszféra elvárásainak.
Ez igaz is – jegyezte meg Fehér – hiszen az egészségügy, a közbiztonság, a közoktatás vagy a közigazgatás minősége valóban nem lehet a konjunktúra függvénye, ezért szükségesek a kiszámítható munka-, illetve bérezési körülmények.
Az 1998–2002 között kiharcolt szociális juttatások, egészségpénztári, nyugdíjpénztári hozzájárulások, üdülési, továbbképzési támogatások 2004 óta folyamatosan csökkentek, szűkültek, legtöbb esetben pedig megszűntek – emlékeztetett Fehér József. A legutóbb kiszivárogtatott, bedobott elképzelések szerint változtatnának a jubileumi jutalom, illetve a felmentés és végkielégítés rendszerén. – A jubileumi jutalom nem valami jelenléti díjat jelent, ahogy a kormány állítja, hanem egy nagyon hosszú, minimum 25 év szolgálati idő elismerését – mondta az érdekvédő. Azt elismerte, a közszférában a felmentés feltételei, a végkielégítés mértéke valóban kedvezőbb a versenyszférához képest, de ez éppen azért van, hogy valamilyen védelem legyen a konjunkturális hatások vagy a munkáltató önkényes magatartása ellen. Példaként az APEH-nál 2003-ban végrehajtott elbocsátást említette, ami a végkielégítések miatt valóban sokba került. Később aztán kiderült, a kabinet nem gondolta végig a leépítéseket, a rendszer működésképtelenné vált, így a közelmúltban új embereket kellett felvennie az adóhatóságnak. Hasonló folyamatok zajlottak le a munkaügyi központokat érintő leépítések esetében is.
Rossz hangulatot kelt, hogy állandóan támadják a közigazgatást. Eközben egyetlen olyan elképzelés sincs, ami a munkavállalók jelenlegi helyzetéhez képest növekedést, kedvező változás hozna. Csak visszafogásról, lefaragásról van szó – fogalmazott Fehér József. Az érdekvédő sürgette, hogy az elképzelések „csepegtetése” helyett a kormány végre álljon elő a közszolgálat koncepcionális reformjával. A szakszervezetek ugyanis egyszerre akarják megismerni a béren kívüli juttatások, a kedvezmények, a foglalkoztatási körülmények, a javadalmazások, illetve az ösztönzési rendszerek tervezett változtatását. Mivel ez többszöri kérésük ellenére sem történt meg, Fehér kijelentette: a kormánynak vagy nincs átfogó közszolgálati koncepciója, vagy ha van, akkor azt törvénysértő módon nem hozza az illetékes érdekegyeztető fórumok elé. – Nem akarunk fenyegetőzni, de ha a kabinet belátható időn belül nem ismerteti az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban vagy más illetékes fórumon az elképzeléseit, meg kell fontolnunk, hogy újra aktivizáljuk-e a közszolgálati sztrájkbizottságot – hangsúlyozta Fehér József.
origo.hu
Nagyon nehéz helyesírási kvíz: Ön ki tudja tölteni hibátlanul?
