A kormányzati tervek szerint júniustól átszervezik a falugazdász-hálózatot. Az Orbán-kormány idején még 1200 fővel működött a szolgálat, mára a létszám 650 főre csökkent – mondta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek főtitkára. Hozzátette: a megmaradt létszám sem azonos a régivel, hiszen a földművelésügyi minisztériumban végbement átszervezések nyomán a tárca állományából, illetve a megyei hivatalokból sokakat csoportosítottak át a falugazdászok közé, miközben az eredeti falugazdászok közül többet elküldtek. Összességében a 2003 szeptemberi 223 fő, majd a decemberi 330 fős elbocsátási hullám után 2004 márciusában további 260 főt küldtek el. Ez igencsak ellentmond a 2002-es választási ígéreteknek, miszerint meg kell erősíteni a falugazdász-hálózatot – világított rá az érdekvédelmi szervezet főtitkára. Obreczán Ferenc szerint a falugazdászok létszámának csökkentése egyértelműen a szakmai munka színvonalának jelentős visszaesését okozza, ami természetesen kihat az uniós támogatások eredményes lehívására is.
Az 1994-ben életre hívott falugazdász-hálózat kialakításával a kormányzat arra törekedett, hogy segítse a gazdálkodók tájékoztatását. A munkájukat köztisztviselőként ellátó falugazdászok feladatkörébe tartozott az ágazati döntések és támogatási rendszerek megismertetése, segítségnyújtás a hitelkérelmek és pályázatok elkészítéséhez, a gazdák és a szaktanácsadók közötti kapcsolat elősegítése, valamint a helyi statisztikai és információs adatszolgáltatás.
A kormányzat jelenlegi terveiről legutóbb Örvendi László fideszes képviselő érdeklődött az Országgyűlés ülésén a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél, hogy miként tartják majd be a 2005-ös gazdademonstráció után született megállapodást, amelyben a 650 falugazdász foglalkoztatását vállalták. A napvilágra került hírek szerint ugyanis a szaktárca arra készül, hogy felszámolja ezt a rendszert. Válaszában Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztériumi államtitkára elismerte, hogy júniustól új formában működtetnék a hálózatot. Elmondása szerint a szakfeladatokat nem helyi szinten, hanem körzetközpontokban és hatósági emberekkel látnák el, a klasszikus falugazdászi tanácsadói feladatot pedig „más módon”, az állami hivataltól leválasztva végeztetnék el, vagyis a falugazdászok elveszítenék köztisztviselői státusukat.
Dékány András, az agrártárca szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a tervek szerint a falugazdászokat a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok állományába helyeznék, s a továbbiakban is korábbi feladataikkal foglalkoznának. Mint mondta, még az is előfordulhat, hogy a későbbiekben az igényektől függően bővítik létszámukat. Ágazati szakemberek szerint e szempontból is érdekes Gőgős Zoltán felszólalásának azon része, amelyben megemlíti, hogy bevezetnek egy új elemet is a rendszerbe. Mint mondta, a gazdáknak a kormányzat 80 százalékos támogatást ad, amennyiben máshol szakmai tanácsokat vesznek igénybe. Vagyis lényegében a szaktanácsadás árának 20 százalékát a gazdákkal fizettetnék ki.
Cseh földtervek. Az uniós tagországok állampolgárai a jövőben ugyanazon feltételek mellett vásárolhatnak mezőgazdasági termőterületet Csehországban, mint az ottani polgárok. E szabályozás bevezetését tervezi a cseh kormány – adta hírül a dpa hírszolgálat. A földtulajdon szerzésének az lenne a feltétele, hogy a külföldi állampolgár mint mezőgazdasági vállalkozó regisztrálja magát.
origo.hu
Orbán Viktor: Nemzeti mezben a legszebb nyerni! – videó
