Bár a most elfogadott törvény főszabálya kimondja, hogy a rendes szabadság egészét a tárgyévben kell kiadni, „különös gazdasági érdekre” való hivatkozással a szabadság negyede átvihető a következő évre. A fennmaradó rész kiadása pedig a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében – az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig tolható ki. A hétfői jogalkotásra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság decemberben alkotmányellenesnek mondta ki a munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a szabadságot át lehet vinni a következő évre.
A Liga szerint a törvényjavaslat elfogadása aránytalanul korlátozza a munkavállalók fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjogát, a „különös gazdasági érdek” definíciója emellett olyan tág értelmezésre ad lehetőséget, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók saját érdekeiknek megfelelően használják fel a munkavállalók szabadságát. A Liga arra kéri a köztársasági elnököt, hogy amennyiben osztja álláspontjukat, fontolja meg egy esetleges államfői vétó lehetőségét. Pataky Péter szerint a törvény lényegesen jobb szabályozást jelent a korábbihoz képest. A kormánnyal vállaltan lojális MSZOSZ elnöke úgy értelmezi a szabályozást, hogy „a szabadságnak a háromnegyedét a tárgyévben kell kiadni”.
Sztrájk a péti ammóniaüzemben. Tegnap 18 órától sztrájkba léptek a péti Nitrogénművek Rt. dolgozói, miután a délelőtti tárgyalásokon a munkáltató nem volt hajlandó a béremelésről egyeztetni. A menedzsment 6,5 százalékos béremelést adna a szakszervezet 13 százalékos követelésével szemben. Falusi Sándor, a helyi szakszervezeti elnök közlése szerint a vezérigazgató nem engedte be az üzem területére a sztrájkbizottság tagjait.

Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága