Szex és maffia

Szexuális támadás Demcsák ellen – harsogja a Blikk keddi címlapsztorija. A „Demcsák” sokkal kisebb betűkkel van szedve, mint a „Fábry” (a bulvártermék szerint ő volna a szexuális támadó) – hiába, a nem épp Gyurcsány-barát showmannel még mindig jobban el lehet adni a lapot, mint egy rafináltan ledér kormányzati szendével. Az illusztráción Fábry Sándor intőn felemeli a bal mutatóujját (így támad ő szexuálisan), míg Demcsák Zsuzsa őziketekintettel ijedezik, mesterkélt tétovasággal közelítve kisminkelt orcájához szépen ápolt körmeit. A címlapon azt adja tudtunkra: „Fábry Sándor (52) minden határon túllépett: a Blikk bejutott a csütörtöki show felvételére, ahol a humorista Demcsák Zsuzsát (28) támadta minősíthetetlen stílusban. A még ki sem nevezett kormányszóvivőt erotikus képei miatt állította pellengérre, sőt pornószínésznőkkel együtt emlegette a férjes, kétgyermekes asszonyt.”
Ezt is megértük: a Blikk mint erkölcsvédő orgánum. Ennél azonban súlyosabb a helyzet: a politológusok mára egyetértenek abban, hogy a választók kegyeiért folyó harc mindinkább áttevődik a bulvármédiába. Ezt fogyasztják ugyanis nagyobb részben mind a bizonytalan szavazók, mind a politikailag analfabéta indulatvoksolók. Vagyis a bulvárt immár halálosan komolyan kell venni: igazmondás tekintetében semmi linkség nem engedhető meg nekik sem, ugyanazok a szakmaetikai szabályok vonatkoznak rájuk. Azon tegyük túl magunkat, hogy a kollégák miért szednek fogalmazásgátlót („a humorista Demcsák Zsuzsa”); figyeljünk az üzenetre. Blikkileg Fábry túllépett minden határt, ami két állítást tartalmaz. Egyrészt azt, hogy a Blikk tudja, hol a határ (ezt azért nem gondoltuk volna); másrészt ez a Fábry-poén határsértőbb a szemükben, mint például a Gyurcsány-féle politikai pornográfia. (Az édes haza mint prostituált.)
A stílusára oly kényes Blikk szerint Fábry stílusa minősíthetetlen, ami ugye egy minősítés. Az „erotikus képek” hősnője (akinek alig leplezett bájaival többek között a Blikk oldalain is találkozhattunk) a bulvármorál szerint jogtalanul került pornográf kontextusba – ennek gyakorlati cáfolatára elég megkérdezni bármely pattanásos kamaszt az országban, amelynek hamarosan a szavát viszi. Érvként szerepel a férjezett állapot és a két gyermek – a pornóműfajban számos olyan „művésznőt” találni, aki megfelel e kritériumoknak. A lapon belül folytatott cikkben némiképp árnyalódik a kép: kiderül, hogy a show felvételére halált megvető bátorsággal bejutott munkatárs a producerrel cseveg, tehát könnyen lehet: tőle kapta a tiszteletjegyet. (Ha mégsem, akkor szabadon megvette, miután folyamatosan hirdetik.) A burkolt reklámriport műfajára azóta lehetünk különösen érzékenyek, mióta például Friderikusz Sándorról olyan címlapsztorik szivárogtak ki, amelyeknek a forrása kizárólag ő maga lehetett. Hogy itt mégis meginog az olvasó, annak az alpári fogalmazásmód az oka: ez talán még a Fábry-show esetében is kontraproduktív hatású volna. „Nekiesett a showman Demcsák Zsuzsának” – harsog például az alcím, s tessék ezt elképzelni. „Egy-egy poén kedvéért képes másokba rúgni” – szól a képaláírás, ami meg szimpla becsületsértés. Mindez Demcsák becsületének védelmében.
Szögezzük le: a hölgyeket – ha hölgyek – megilleti a tisztelet. A bejelentett kormányszóvivő azonban közszereplő, akiről az Alkotmánybíróság kimondta: többet kell tűrnie. (Fábry is veszített már pert amiatt, mert közszereplőnek minősítette a bíróság.) Ha Fábry Sándor a poénjai alanyaként tekint egy közszereplőre, az egy politikai kabaréban teljesen rendben van – ha nem így volna, az egész Heti Hetes is a hűvösön csücsülne. A kormányszóvivőnek nincs neme: teljesen érdektelen, hogy Havas Henrik dolgozik-e együtt köztörvényes csalóval, Gál J. Zoltánnak nincs-e diplomája vagy László Boglárnak szabályos munkaszerződése, vagy Demcsák Zsuzsa férje tart fenn aggasztó kapcsolatokat szervezett bűnözői elemekkel.
Kedves Blikk, ugyanis a sztori ez az utóbbi, nem pedig Fábry mester szabadszájúsága. Ezt azonban hasztalan kerestem az erkölcscsősz bulvárlapban – nyilván nem jutott rá hely annak műfajelméleti taglalásától, hogy csupán a szexuális aktus ábrázolása számít-e pornográfiának, vagy a szexuális aktusra való művészieskedő felhívás is. Demcsák Zsuzsa két gyermekének atyja olyasvalakivel áll üzleti kapcsolatban, akit a rendőrség bűnszervezet vezetésével, működtetésével, illetve a diósdi kettős emberölés megrendelésével gyanúsít. Az ügy kapcsán a szóvivőjelölt férjének kihallgatását is tervbe vette a rendőrség, csak aztán talányos okból nem teljesült a terv. Ilyenkor megszólal az emberben a gyanakvó kisördög, merthogy láttunk mi már karón varjút: Lamperth Mónika férje is milyen bensőségesen koccintgatott a nejlonzacskós pénzosztogató brókerrel, aztán a miniszter asszony azóta is a Gyurcsány-kormányt erősíti, senki nem vette tervbe a kihallgatását, csak szegény Forró Tamás pályája tört derékba. A blikkes kollégák kedvéért elmondom fehéren feketén, mi a gond Demcsákkal. Nem a magánélete az érdekes, hanem az, hogy ilyen magánéleti háttérrel méltatlan bármilyen kormánypozíció betöltésére. Nem azért, mert szereti, ha erotikus fotóival van tele az újságosstand (ha a Blikk Fábry műsorától féltette Demcsák gyermekeit, az utcai sétálástól, sőt a Blikk címlapjától is félthetné); hanem azért, mert férje ügyében befolyást gyakorolhat a kormány által felügyelt szervekre.
A kormány azt állítja: javában folyik Demcsák nemzetbiztonsági átvilágítása. Hát akkor lapunk most kicsit segített a terrorfenyegetések miatt nyilván roppant hajszolt szakembereknek. Emlékeztetnénk rá: a bűnszervezet vezetőjét és működtetőjét a köznyelv úgy mondja: maffiavezér. A tét tehát nem kevesebb, mint hogy április elsejétől lesznek-e a kormánynak kimutatható maffiakapcsolatai. S mint láttuk, nem holmi szexmaffiáról van szó: többszörös emberölésről. Ezzel a társasággal üzletelni pedig több mint aggályos. A Blikk csütörtökön jutott be a show felvételére, s kedden tette közzé az eredményt. Ez éppen öt nap: egy napilapnál örökkévalóságnyi idő. Öt nap nem volt elegendő ahhoz, hogy a szerkesztők felmérjék: Fábry ízléskritikája (mert az: akinek van egy kis sütnivalója, tisztában van vele, hogy a kormány vitatható káderpolitikáját bírálta a maga sajátos eszközeivel) bagatell ügy a maffiakapcsolathoz képest. De Fábryn amúgy is aktuális volt ütni egyet, hiszen az utcai plakátokon is terjesztett hetilapcímsztoriban azt harsogja: ami itt van, az gyalázat. A gyalázat nemtője, Gyurcsány Ferenc pedig legközelebb talán nem engedné be a Blikk fotósát az elbitorolt szemlőhegyi villába, ha nem védenék meg a szexi szóvivőjét. A szexi szóvivőt, akit a jelek szerint egyfajta villámhárítónak, figyelemelterelőnek szerződtettek a kormányzati kommunikációba: míg a küllemére figyel a választó, addig sem a főnök zavaros, viselt ügyeivel foglalkozik. Csakhogy a hadművelet nem sikerült: bolondot csinálnak magukból a bolondok napján, ha ezt a forgatókönyvet erőltetik.