Sok helyen csak formálisan egyeztetnek, egyes munkaadók egyoldalú bérintézkedést tesznek, míg mások tárgyalni sem akarnak – tudtuk meg Borsik Jánostól. A szakszervezeti oldal soros elnöke emlékeztetett, az egészségügyi és a munkavállalói járulék tavaly szeptemberi, illetve most januári emelése eleve reálbércsökkenést okozott, de a bruttó 5,5–8 százalékos országos bérajánlás is 2–3,5 százalékos reálbércsökkenést jelent. Borsik szerint a helyi béralkuk során a szakszervezetek tárgyalási stratégiájában most különös hangsúlyt kapnak a béren kívüli juttatások, hogy legalább ezeken keresztül enyhítsék a munkavállalók veszteségeit.
A vállalkozások teherviselési lehetőségeikhez mérten folytatják a béralkukat – mondta megkeresésünkre Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott, az országos bérajánlásban rögzített 5,5–8 százalékos sávot orientációs számként, nem pedig direktívaként kezelik.
Háttéralkudozás. Úgy tudjuk, Veres János pénzügyminiszter informális találkozón egyeztetett a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel az Alkotmánybíróság által visszadobott elvárt adó új formájáról. A munkaadók háttéregyeztetések elleni tiltakozásának hatására az Országos Érdekegyeztető Tanács március 30-i plenáris ülésén foglalkozik a kérdéssel.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
