Csak 2010 körül csökkenhet az ország államadóssága – derül ki az Ecostat kormányzati kutató- intézet tegnap kiadott jelentéséből. A kiadvány szerint az év végére a GDP-arányos hiány 6,6 százalékra mérséklődhet, a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségek és a hosszú távú egyensúly fenntarthatósága miatt azonban további lépésekre is szükség van. Szakemberek szerint ezeknek a lépéseknek az elsődleges célja – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén csak a kiadáscsökkentés lehet.
Belyó Pál, az Ecostat vezetője szerint több olyan veszéllyel is szembe kell nézni, amelyek megnehezítik a kilábalást a hullámvölgyből, amit a megszorítások okoztak. Ilyen többek között a megemelt adóbevételek beszedésének kockázata, az erősen visszaeső beruházások, a szűkülő belföldi kereslet és a reálbérek csökkenése. Nyers József tudományos főmunkatárs a kiadványt ismertető tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: már tavaly is szinte az összes termelő ágazatban megfigyelhető volt a beruházások zsugorodása, amely a legfájdalmasabban a feldolgozóipart érintette, ahol már 2005-től meghatározó volt a csökkenés. Nyers külön kitért az építőipar nagymértékű visszaesésére. Az Ecostat adatai szerint az egykor virágzó szektorban a tavalyi adatokhoz hasonlóan idén és jövőre is mínusz 1,5–2 százalékos csökkenés várható. A kiadott lakásépítési engedélyek száma a 2004-ben mért 44 ezerről 2007-re 30 ezerre esett vissza – tette hozzá a főmunkatárs, aki hangsúlyozta: volt olyan időszak, amikor egyetlen negyedév alatt 20 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma.
A beruházásokat tekintve az Ecostat folyamatos zsugorodást jósol, éves szinten kétszázalékos viszszaeséssel számol, alapvetően a megszorítócsomag és a pesszimista várakozások miatt. Az intézet adatai szerint a munkanélküliségi ráta idén 7,8 százalékra nőhet, az infláció nyolc százalékra pörög fel, míg a reálkeresetek három százalékkal csökkennek. A legaggasztóbb a lakosság eladósodottságának mértéke: a teljes hitelállomány mára meghaladta a 6000 milliárd forintot, és egyetlen esztendő leforgása alatt húsz százalékkal nőtt, idén pedig a tendencia folytatódásával számol a kutatóintézet. Az Ecostat szerint az uniós pénzek nagymértékű beáramlása csak jövőre indulhat meg, a nemzetközi lehívási átlag pedig nyolcvan százalék körül mozog, ami eltér a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség optimista, százszázalékos várakozásától.
Lehűtött gazdaság. A költségvetési egyensúly nagy valószínűséggel helyreáll, azonban emiatt olyan mértékben hűtik le a gazdaságot, aminek komoly, mindenki életét befolyásoló következményei lesznek – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnap Szombathelyen. Parragh figyelmeztetett: még mindig kezelhetetlen mértékű az államháztartási hiány. Növekedett az eladósodottságunk, megugrott az infláció, feladtuk az euró bevezetésének céldátumát, folyamatosan nőnek az adóterhek, és szűkül a belső fogyasztás. (MTI)

Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel