Füzesgyarmaton tíz éve működik az Ösvény Esélynövelő Alapítvány. Létrehozója egy könyvtáros, akit 1990. október 23-án bocsátott el állásából az akkor frissen megalakult MSZP-s önkormányzati testület, és egy egyetemi hallgató, aki mára a település fideszes alpolgármestere, és a Békés megyei Fidelitas elnöke lett.
Az indulással kapcsolatban Makra Péter könyvtáros, alapítványi kuratóriumi elnök elmondja: tudtuk, hogy a szocialista összeköttetés nem fog megszűnni, csak átalakul demokratikus kapcsolatrendszerré, viszont sokaknak nem lesz rokona az önkormányzatnál, s nincs egyetemet végzett barátja a kérvények megírásához.
Jellemzésül hozzáteszi, Füzesgyarmat környéke nagyon elmaradott vidék, itt működött az ország negyedik legnagyobb termelőszövetkezete, amely – hogy, hogy nem – néhány magánszemély tulajdonába került, így családok százai veszítették el a munkájukat és megélhetésüket. – Tizenöt éve a környéken még gyakorlat volt az, hogy egy ügyvéd az al- és felperest is egyszerre képviselte, így nem véletlen, hogy az alapítvány első akciója az ingyenes jogsegélyszolgálat volt, illetve a személyes segítség: kapcsolatteremtés, kérvényírás, önéletrajz és szakdolgozat írása, és adóügyi szakemberek tanácsadása – szögezi le Makra Péter.
Füzesgyarmaton ma már egy vállalkozói baráti kör anyagi segítségével – baloldali kormány ténykedése alatt – segítik a leszakadó, egyre inkább ellehetetlenülő néprétegeket.
Csatlakoztak az e-Magyarország pont programhoz, amellyel biztosítani tudják az internetezést, Oxigén életmód klubjukban pedig a szenvedélybeteggé vált, sokszor rokkantnyugdíjba menekült embereknek adnak életvezetési tanácsokat.
Bár állami támogatásokra nemigen számítanak, a füzesgyarmati alapítvány tavaly sikeresen szerepelt több európai uniós pályázaton is. A humánerőforrás operatív program pályázatán például egy nők számára szervezett munkaerő-piaci programot indítottak. Azokat a nőket kívánták segíteni, akik a harmonikus családi élet mellett igényes munkát szerettek volna végezni, a karrierépítés és az érvényesülés is fontos a számukra. Huszonhét hátrányos helyzetű, már hosszú ideje nem dolgozó (gyesen, gyeden lévő és főállású anyát) juttattak vissza a munkaerőpiacra képzés és foglalkoztatás megszervezésével. A füzesgyarmati alapítvány munkatársai felkutatták azokat a lehetséges munkalehetőségeket, amelyek a térségben biztosítják az elhelyezkedés esélyét. A képzésben részt vevők közül tizenhatan az országos képzési jegyzékben szereplő gyógymasszőri, tizenegyen szociális asszisztens képesítést szereztek. A tavaly befejezett program kapcsán így vésztői, szeghalmi, körösladányi, körösújfalui és füzesgyarmati hölgyek jutottak munkához.
Mint Bere Károly programvezetőtől (ő a politikus és Füzesgyarmat alpolgármestere) megtudom: a hallgatók nemcsak képzési támogatásban részesültek, hanem étkezési csekket, útiköltség-térítést is kaptak, illetve az egyik körösladányi hallgató gyermekének füzesgyarmati bölcsődei elhelyezését is megoldották. Az iskolapadból kikerülő nők elhelyezkedését is segítették.
Az alapítvány irodájából átsétálunk a tavaly novembertől működő rehabilitációs üzembe, ahol 32 megváltozott munkaképességű dolgozó most áruházi lopásgátló berendezések elektronikus alkatrészeit forrasztja.
– Itteni tevékenységünk főleg bérmunkára korlátozódik, amely nem jelent komoly fizikai megterhelést az alkalmazottaknak. Ezzel szeretnénk elérni, hogy ezek az emberek a közösség és a foglalkoztatás révén ne érezzék magukat hátrányos helyzetben az egészséges emberekkel szemben.
A közelmúltban az alapítvány országos napilapok apróhirdetéseiben keresett munkát az itt foglalkoztatottak számára. Sajnos kevés sikerrel. Úgy látszik, a hazánkban működő multinacionális cégek még nem jutottak el a fejlettségnek arra a szintjére, hogy a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű embereknek munkát adnának. Ugyanis akár az arculatépítésük, a marketingjük fontos eleme is lehetne az, hogy egy elmaradott térségben hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak.
Makra Péter nem titkolja csalódottságát. Kétségtelen, hogy nem szokványos apróhirdetésben keresni munkát egy üzemnek. – Korábban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásakor a minimálbér másfélszerese volt az állami támogatás. Ezt a túlzó helyzetet sokan kihasználták, és aprópénzt fizetve a dolgozóknak nagy nyereségre tettek szert. Két éve megváltozott a támogatás, és most átestünk a ló másik oldalára. Mivel előkészítetlenül, a szakma megkérdezése nélkül hoztak döntést, annyira lecsökkent a támogatás, hogy a foglalkoztatott betegeknek termelniük kell a veszteség elkerüléséhez. Ebben a helyzetben hirdettünk mi, de mindhiába.
Azért hirdetünk, hogy legyen munkánk, és bevételünk, hiszen piaci körülmények között működünk.
Sajnos ma az ötvenszázalékos rokkant arra van ösztönözve, hogy még betegebb legyen. „Még egy pici érszűkület, s már akár 67,5 százalékos is lehetsz.” A rehabilitálás, akár az önálló vállalkozóvá válás nem cél, mert ahhoz igazi állami támogatás, anyagi segítség kellene. És már megint elbeszéltünk egymás mellett.
A foglalkoztatottak forrasztják és tekercselik Füzesgyarmaton a fémvezetékeket. Korábban kupakot válogattak, s most abban reménykednek, hogy rövidesen már tojástartókat is készíthetnek műanyagból. Olyan emberek dolgoznak itt, akik ismét szeretnének a társadalom elfogadott, aktív tagjai lenni. Az étkezőhelyiség falán feliratot pillantok meg. „Tájékoztatjuk az alapítvány dolgozóit, hogy gazdasági nehézségeink miatt a szóban említett étkezési jegyeket és egyéb munkabéren kívüli juttatásokat jelenleg még nem tudjuk biztosítani. Mihelyst lehetőségünk lesz, ígérjük, írásban megállapodunk a béren kívüli juttatásokról. Megértéseteket előre is köszönöm. Legalább még munkabérünk van!”
origo.hu
Közel húsz törvényjavaslatot vitat meg hétfőn a parlament
